Staatsoper (Bécs)

 A Bécs történelmi központja
világörökségi helyszín része
Staatsoper
TelepülésInnere Stadt
Építési adatok
Megnyitás1869. május 25.
Építési stílusfrancia neoreneszánsz
TervezőAugust von Siccardsburg és Eduard van der Nüll
Építész(ek)
Hasznosítása
Felhasználási területoperaház
Tszf. magasság175 m
Elhelyezkedése
Staatsoper (Bécs)
Staatsoper
Staatsoper
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 11″, k. h. 16° 22′ 07″48.203056°N 16.368611°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 11″, k. h. 16° 22′ 07″48.203056°N 16.368611°E
Staatsoper weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Staatsoper témájú médiaállományokat.

A Staatsoper (gyakran emlegetett nevén Wiener Staatsoper, magyarul Állami Operaház) Bécs zenei életének egyik központja.

Nézőterén 2200 látogató fér el, minden februárban a Bécsi Operabál színhelye (csak itt nyitják balról a keringőt).

Története

A kezdetek

Az épület helye röviddel az építkezés megkezdése után, 1863-ban

A 19. század közepén nagyszabású tervek készültek Bécs városközpontjának megújítására, amelyek magukban foglalták – többek között – egy új operaház létesítését is. A Ringen 1861 és 1869 között August von Sicardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján épült meg az operaház, francia neoreneszánsz stílusban. Egyik tervező sem láthatta az épületet kész formájában, mivel az építkezés idején Van der Nüll öngyilkos lett, Sicardsburg pedig rá pár hétre szívrohamban meghalt. A Császári-királyi Udvari Operaház (K.k. Hofoper) 1869. május 25-én Mozart Don Giovanni című operájával nyitotta meg kapuit. Az első igazgató Johann Herbeck volt, aki – többek között – Goldmark Károly Sába királynője című operáját is bemutatta.

A második világháborúig

Az operaház 1900 körül
A nézőtér, háttérben az emeleten az egykori császári díszpáholy (Hofloge/Kaiserloge)

Herbeck utóda Franz Jauner volt, aki szerződtette Richter Jánost. Richter nemzetközi hírű énekkart szervezett az akkoriban Hofoper néven működő operaházban. A bécsi operaház „aranykorát” 1897 és 1907 közé teszik, ekkor az intézmény élén a híres zeneszerző, Gustav Mahler állt. Az ő utódja, Felix Weingartner, kiváló karmester volt. A Staatsoper elnevezést – kezdetben nem hivatalosan – a Monarchia széthullása és az Osztrák Köztársaság kikiáltása után, az 1920-as évek elejétől használták. Ekkoriban a főzeneigazgató – négy évig Richard Strauss-szal közösen – Franz Schalk volt. A nagy karmesterek sorában utánuk Clemens Krauss, ismét Weingartner, majd a második világháborúig Bruno Walter következett.

A második világháború után

Bécset 1945-ben súlyos légitámadások érték, az épület romba dőlt, külsejét az eredeti tervek szerint restaurálták, és belsejét modern technikai eszközökkel újították fel. A helyreállított épületet 1955-ben Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Az intézmény élén – 1956-ban történt lemondásáig – a kiváló karmester, Karl Böhm állt. Azután az operát, 1964-ig a kiemelkedő dirigens, Herbert von Karajan vezette. Egyesek a bécsi operaház második aranykoráról beszéltek – mégis Karajannak az őt ért kritikák miatt kellett lemondania.

Elnevezései története során

Név Dátumok Megjegyzések
Neues Haus 1869. május 25. – 1869. szeptember 27.
K. K. Hof-Operntheater – Neues Haus 1869. szeptember 28. – 1871. március 10.
K. K. Hof-Operntheater 1871. március 11. – 1918. november 15.
Operntheater 1918. december 3. – 1938. szeptember 25.
Staatsoper 1938. szeptember 27. – az 1945-ös megsemmisülésig Ezt az elnevezést nem hivatalosan már az 1920-as években is használták.
Gebäude am Naschmarkt 1945 – 1955. november 5. Az újjáépítés alatt az opera többek között a Theater an der Wien épületében működött.
Opernhaus der Stadt Wien – Wiener Staatsopernensemble 1945. május 1. – 1945. május 31. Az újjáépítés alatt az opera többek között a Volksoper Wien épületében működött.
Volksoper – Wiener Staatsopernensemble 1945. június 1. – 1945. július 10.
Staatsoper im Volksoperngebäude 1945. július 11. – 1946. szeptember 1.
Staatsoper in der Volksoper 1946. szeptember 2. – 1955. július 15.
Wiener Staatsoper 1955. november 5. óta. Miután a Staatsoper visszatért eredeti épületébe.

Bemutatók

Képek

További információk