Startup

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

A startup olyan fiatal vállalkozás, amely egy megismételhető és skálázható üzleti modellt keres, és gyors növekedésre törekszik. Nem minden új vállalkozás startup: a kisvállalkozásokkal szemben a startup alapítói kezdettől nagy, nemzetközi piacon is versenyképes céget akarnak építeni. A startupok jellemzően innovatív terméket vagy szolgáltatást fejlesztenek, növekedésüket gyakran kockázatitőke-befektetés finanszírozza. Működésük nagy kockázattal és bizonytalansággal jár, sokuk megbukik. A kevés kiugróan sikeres startup közül azokat, amelyek értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, unikornisnak nevezik. Tágabb, köznapi értelemben a szót bármely induló vállalkozásra használják.

Az alapvető és legtágabb értelemben nézve startup-nak (angol, jelentése: elindulni) tekinthető minden induló vállalkozás, amiben a kezdeti kiadásokat jellemzően a tulajdonos saját befektetett, vagy kapott tőkéből fedezi és az első bevételei előtt van még, bejáratott eljárások, ügyfelek és szállítók nélkül. Ennek megfelelően az angol gyakorlatban az üzleti tervben szerepel a "start-up costs" sor. Itt megjelenhetnek gépek, helyszínnel kapcsolatos-, jogi-, személyi- és egyéb költségek. Ezt másképpen I0 (i-null = "initial investment") rövidítéssel is jelölik. Az életszakasz végét az jelenti, amikor a bevételekből üzemel a cég és nem a befektetett javakból, emiatt egy kutatást végző cég sokkal tovább van startup fázisban, mint egy termelő cég, aminek akár rögtön tudnak bevételei lenni.

A startup időszak magas rizikóval jár piacfajtától függetlenül és a vállalkozások magas százalékú sikertelenségét eredményezi. Ezt a rizikót csökkenti a megfelelő feltőkésítettség (van pénz a bankban, ha kell), alacsonyabb fix költségek, megfelelő szakértelem az alapítók vagy kezdeti munkavállalók oldalán (korábbi munkák) vagy a megvásárolt know-how, mint egy franchise üzleti modell alkalmazása. A vállalkozó elsődleges célja mindig ennek a rizikónak a csökkentése, a vállalkozás életben tartása, és az üzleti célok megvalósítása. Ennek a bizonytalansági helyzetnek a kezelését szolgálja például a Lean startup módszertan, aminek a célja a gyors és kis lépésekben történő termékfejlesztés és piaci validálás a fogyasztók aktív visszajelzése alapján.

Másodlagos értelmében a startup megkülönböztető jelző is lehet, és a vállalkozást az elsődleges, alapításkori célja szerint az alábbi csoportokba osztja:

  1. egyéni vállalkozás - egy embert eltartó cég (pl.: cipész)
  2. vállalkozás - néhány alkalmazottat foglalkoztató cég (pl.: pék)
  3. startup - induló szervezet, ami növekedési céllal jön létre
  4. kisvállalkozás - akár több alkalmazottat foglalkoztat, nem célja rögtön a növekedés, de képes lehet rá (pl.: pék >> franchise)

Ez az értelmezés leginkább egy nyelvtani rövidítés eredménye, a következő ismérvei vannak: a startupban az alapító keres, fejleszt, validál egy terméket vagy szolgáltatást és egy növelhető üzleti modellt a (nemzetközi) piaci terjeszkedés céljával. Ezek a cégek sok esetben innovatív megoldásokat keresnek és tesztelnek a piacon, de rengeteg esetben egy meglévő, más országban működő piaci modellt másolnak és adaptálnak saját környezetükre. Az innováció és a növekedési lehetőség jellemzően kedvező befektetési lehetőséget is jelent (magas kockázat mellett), és keresett célpontja lett a kockázati tőke befektető társaságok számára. A hosszú definíció helyett az üzleti és befektetői zsargonban a 2010-es évek körültől ezt a típusú céget befektetési szövegkörnyezetben röviden startup-nak hívják.

Harmadlagos értelmében, a cégek innovatív képességét és rugalmasságát is jelezheti a startup kifejezés. A nagyvállalatok rájöttek a 2000-es évek elejére, hogy az új termékek innovációját a szervezeti kultúra gátolhatja. Ezért elterjedt a spin-off módszertana, amiben egy nagy cég a megfelelő tőke- és szakmai hátteret biztosítja egy új ötletnek, azt kiszervezi egy irányított, de önálló költségvetéssel és döntési jogkörrel rendelkező cégbe ("spin-off" = kiszervezett). Egy induló cég az életbenmaradásért küzd (innen a startup életszakasz egyik elnevezése: "existence" = létezés), ezért rendkívül rugalmas szerkezete és döntési mechanizmusai vannak. Ez a standardizált tevékenységek helyett innovatív megoldásokhoz vezet. Az innováció értéket teremt, ami egy KKV-ben, ahol az üzleti folyamatok tökéletesítése a jellemző (t.i. már ki van találva, hogy mi a tevékenység), teljesen le tud lassulni és a kutatás-fejlesztés módszertana és szükséges költségvetése is változik. A változásokra legjobban reagálni tudó cég lesz a leginkább sikeres, és ennek szükséges feltétele az innovációs képesség. Mivel ez a képesség a startup életszakaszra jellemző, sikeres vállalatok ezt a mentalitást, módszertant és vállalati kultúrát próbálják meg későbbi életszakaszaikban is alkalmazni és életben tartani. Ezekre a vállalatokra szokták - nem tudományos környezetben, hanem médiában és PR-ban - használni a startup jelzőt. Ettől még maga a vállalat lehet akár egy nemzetközi piacokkal bíró KKV, vagy egy kutatás-fejlesztési szakaszban lévő több éves vállalat. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalat egy startup, csak azt, hogy működésében startup szerű igyekszik lenni.

A startup-ok mérete

Egy vállalkozás méretét az induláskori tőke, a később bevont vagy tulajdonosok által betett tőke, a munkavállalók száma, illetve az üzemi tevékenység után befolyt bevételből keletkező nyereség határozza meg. Ez a csoportosítás országonként lehet nagyon eltérő és meghatároz adózási, támogatási és pályázati részvételi lehetőségeket.

Magyarországon a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza a cégek létszáma és forgalma vagy mérlegfőösszege által a cégek besorolását. A jogszabályból készített táblázatból jól látszik, hogy a KKV (= Kis és Közép Vállalkozás) méretei már komoly vállalkozásokat feltételeznek. Egy kisvállalkozás létszáma 10-50 fő között van ÉS a nettó árbevétele 2M-10M EUR között, VAGY a mérlegfőösszege 2-10M EUR közötti. A törvény a KKV alsó kategóriáján belül megkülönbözteti a mikrovállalkozásokat is, a kisvállalkozás határértékei alatti méretben, a felső határérték felett pedig nagyvállalatnak hívjuk a vállalkozást.

Lehet-e egy startup KKV?

Igen, lehet. Például, egy olyan cég, ami kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, tehát még a kezdeti fázisban van, a piaca feltételezett, nem teljesen ismert, ahogy az üzemelési folyamatok sem, ott elképzelhető, hogy a befektetések eredménye egy olyan magas mérlegfőösszeg (gépek, eszközök, know-how, bankszámla stb.), ami a fenti értékhatárba esik. A másik oldalon is elképzelhető, hogy a két feltétel egyszerre teljesül, tehát létszám és nettó árbevétel. Olyan cég sok van, ami a kezdeti tőkéből alkalmaz 10-100-500 alkalmazottat (például fejlesztőt), de olyan cég jellemzően kevesebb (becslés), aminek van már 2M-10M EUR nettó árbevétele (feltételezi a lezárt évet is, tehát legalább második évében jár, vagy az értékeket a jogszabály szerint a teljes évre vetítve nézi), és még mindig startup életszakaszban lenne.

Jellemző a befektetői és média zsargonra, hogy kezdeti startup cégeket "startup"-nak hívnak teljes életük alatt, mert a kezdeti befektetéskor még startup-ok voltak, és a nemzetközi növekedés után olyan értéket értek el, amitől az jól kommunikálható. Ezek a vállalkozások már évek óta stabil nyereséget termelnek, magas személyi- és eszköz-állományuk van, tehát cégüzemtani szempontból nem tekinthetőek startup cégnek.

Unikornisok

Unikornisnak nevezik azt a tőzsdén nem jegyzett startupot, amelynek értékét a befektetők egymilliárd dollárnál többre becsülik. A kifejezést Aileen Lee amerikai kockázatitőke-befektető vezette be 2013-ban; az állatnévvel az ilyen cégek ritkaságát akarta érzékeltetni. A Hurun Research Institute 2026-os listája szerint világszerte 1603 unikornis volt, közülük 806 az Egyesült Államokban, 381 Kínában. A magyar sajtó a szerb–magyar alapítású, Magyarországon induló Ominimo biztosítási startupot nevezte az első magyar unikornisnak, miután 2026 júliusában 1,6 milliárd dolláros értékelést kapott.

Kudarc

A CB Insights elemzőcég 2014-ben 101 megszűnt startup alapítóinak utólagos beszámolóit vetette össze: a leggyakoribb ok a termék iránti piaci igény hiánya volt (lack of a market need, 42%), ezt követte a pénz elfogyása (lack of sufficient capital, 29%), a rosszul összeállított csapat (wrong team, 23%) és az erősebb versenytársak (superior competition, 19%). A cég 2026-os elemzése a 2023 óta megszűnt 431 kockázatitőke-támogatott vállalkozást vizsgálta. Eszerint a leállás közvetlen oka legtöbbször a tőke elfogyása volt (ran out of capital, 70%), mögötte azonban rendszerint mélyebb ok állt: a termék és a piac gyenge illeszkedése (poor product–market fit, 43%), a rossz időzítés (bad timing, 29%) vagy a nem fenntartható egységgazdaságosság (unsustainable unit economics, 19%).

Magyar jogi környezet

A startup egyik értelmezése a magyar jogszabályok szóhasználatában: korai fázisú vállalkozás. Ez egy adózási támogatási és befektetést segítő szűkítése a startup fogalmának, ami a kutatás-fejlesztési állami és európai uniós források elosztásánál egy kizáró feltétel rendszer. Kizárólag újonnan alapított (3 év alatti), nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, amelyek többsége termék- vagy üzleti modell innovációjával foglalkozik, és amibe tőkealap még nem fektetett be. Ezek a cégek a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzték ki célul, tehát nem kizárólag a helyi piacra koncentrálnak. A magas növekedési potenciál alapvetően a nemzetközi piacokon értendő a startup vállalkozások esetén, így a nemzetközi skálázhatóság különösen fontos eleme a meghatározásnak. Ez meghatározza a Magyarországon működő kockázati tőkealapok és más forráskezelők mozgásterét is a vonatkozó források tekintetében.

Tájékoztatók startupoknak

Kifejezetten startupoknak az iparjogvédelmi és egyéb kérdésekben való tájékozódását több kiadvány is segíti.

Nemzetközi startup történelem és központok

A világ nemzetközi startup központja és "bölcsője" az Egyesült Államokbeli Szilícium-völgyben van. Itt az 1960-as évek óta zajlik innováció, amely egyedi startup jellegét a 90-es években nyerte el. A startup-okat megelőző szakaszban a szilícium-völgyi innovációs háttér jobbára a hadiipari technológiai megrendelésekre épült. A startup fejlődés első igazi hulláma a "Dotcom Lufinak" nevezett és főleg internetes cégekre épülő piaci konjunktúrális időszak volt, majd második hulláma a 2005-s években indult meg. 2005-től jöttek létre az első tipikus inkubátor cégek a Szilícium-völgyben (pl. Y-Combinator és TechStars), amelyek elindították a főbb módszertani tudást. A Szilícium-völgyben fejlődött ki legelőször a startup világ működését meghatározó ökoszisztéma, amely fő hajtóereje a pár év alatt globális sikert felmutató cégek mintája (tipikus startup világsikerek például: Google, Facebook, Groupon, Twitter). Ezek a cégek minden esetben kockázati tőke segítségével jöttek létre. A kockázati tőkeipar a 2000-es évek elejétől kezdett el innovatív mikrovállalkozásokba fektetni és erre több szinten skálázott befektetési modell jött létre. Ennek induló szintje az ötletfázistól a cég alapításig tartó szint, amelyet "pre-seed" és "seed" fázisnak neveznek. Ez tipikusan 100-150 ezer dolláros befektetési szintet jelent. Ezt követi a "Series A", "Series B" stb. szakasz, amelyben már akár több millió dollárt is kaphat a potens startup.

A startupok története Magyarországon

1. szakasz: 2008. március – 2015. június

Mistory fejlesztő csoport

Magyarországon az első startup verseny 2008-ban a Startup Underground (rövidítve SUU) volt, amelyet Berényi Konrád és Miskolczy Csaba alapított. A SUU 25 önkéntes felajánlásából jött létre és évente megrendezésre kerül, alapját egy startup verseny adja, ahol 8 percben startup-ok prezentálnak befektetői zsűri előtt.

2008 decemberében az akkoriban az IDG Lapkiadónál dolgozó Turcsán Tamás Péter Demo '08 néven egy amerikai mintára szervezett konferenciát próbált Magyarországon meghonosítani.

Az első vállalkozástani oktatást Záboji Péter hozta létre, aki 2009-ben kezdte el Magyarországon a European Entrepreneurship Foundation tevékenységét. Ez elsősorban közösségi események szervezését jelentette (pl. First Monday, e-breakfast). Az első igazi nemzetközi startup verseny 2012-ben volt, amikor Záboji Péter szervezésében a világhíres Seedcamp első (és azóta utolsó) startupversenyét megtartották Budapesten. 2012-ben tartotta első startupversenyét a Szilícium-völgy egyik magánegyeteme, a Singularity University Budapesten. 2011-ben indult el az InsiderBlog, amely a legfontosabb startup híreket közvetíti és iparági elemzéseket ad. Az első inkubációs programok is 2011-ben indultak a Colabs startup központ vezetésével (alapítók: Nagy Péter, Borbély Gábor, Bakó Zsolt) és a Valley Connect szervezésében (alapítók: Weiszbart Zsolt és Miskolczy Csaba).

2009-ben indult el az Európai Unió támogatásával a Jeremie tőkeprogram, amely célja innovatív vállalkozások tőketámogatása. Ez igazi lökést adott a startup világ fejlődésének és regionális szinten is jelentős sikert jelent. (Magyarországon kívül még Bulgáriában indulhatott hasonló tőkeprogram.) A Jeremie tőkeprogram sikere folytán 4 szakaszban indult el csaknem 28 tőketársaság, amelyek többsége a startup piac fejlődésére épít. A Jeremie tőkeprogram és az alulról jövő közösségi kezdeményezések révén 2012-re hazánkban a startup szféra sikeres és divatos gazdaságélénkítési programmá vált. A 2012-es ökoszisztéma állapotát a Startup Map 2012 tartalmazza, amelyet a közösség hozott létre. 2013-ban indult, a magyar startup vállalkozásoknak irányt mutató és számos tanácsot adó blog, a StartupDate. Dr. Kádas Péter sorozatvállalkozó, a később megalakult Traction Tribe akcelerátor vezetője alapította azzal a céllal, hogy a magyar vállalkozói réteg megismerje az amerikai sztenderdeket.

Szintén 2013-ban győzte meg Árvai Péter Prezi társalapító-CEO a Magyarországról indult legsikeresebb startupcégek vezetőit, egy olyan fórum szükségességéről, amely az értékalapú üzleti kultúra fejlesztését helyezte a szerveződés célkeresztjébe annak érdekében, hogy minél több érték-vezérelt vállalkozás működhessen Magyarországon, és érjen el világraszóló eredményeket. Így hozta létre a LogMeIn, a Prezi, valamint a Ustream a Bridge Budapest nonprofit egyesületet, amelynek elnöke Árvai Péter lett. A vállalkozni vágyó fiataloknak inspirációt és tudást nyújtó, évente 5 millió embert elérő szervezet azóta olyan kezdeményezéseket indított el, mint a Vállalható Vállalkozás vagy az Edison Platform.

2013-ban az állami döntéshozók is fontosnak érezték e területnek a támogatását és meghirdették az első, állami startup inkubációs programot, a Gazella pályázatot. Ennek révén 2,1 milliárdos támogatással 4 inkubátor indulhatott volna el. Továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - a startup piac szereplőiből - életre hívta a "Budapest HUB" munkacsoportot, amelynek célja Budapest startup központtá fejlesztése 2020-ra. A Gazella pályázat 2014. év végéig nem indult el, a nyertes pályázókkal nem írtak alá szerződést. A "Budapest HUB" kezdeményezés 2014-től folytatás nélkül maradt annak ellenére, hogy számos részt vevő startup egyesület alapítását tervezte az eszmeiség folytatásául.

2013-ban négy új magvető tőkealap indult a Jeremie európai uniós program keretében. A magvető alapok befektetésenként 150 ezer eurós finanszírozást biztosíthatnának ötlet stádiumban lévő startup-oknak. A piac várta, hogy a magvető program stimulálja majd a hazai startup-ok fejlődését, azonban a piaci fejlődés elmaradt. A befektetést igénylő startup-ok sokszor a nemzetközi gyakorlatnak ellentmondó invesztíciós szisztémákkal szembesültek. (Például a befektető "elviszi" a cégük többségét.) Így 2014-re a hazai startup-ok továbbra is tőkehiányosak maradtak.

2013-ban indult el hazánkban a Climate-KIC akcelerációs programja, amely az európai modell és hálózat részeként klímainnovációs startup-okat támogat. A programot Miskolczy Csaba vezeti. 2013-tól az államilag támogatott Design Terminal számos közösségi, startup esemény helyszínéül szolgál és az egyik központi hellyé növi ki magát. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) számos startup programot indít és konferenciát szervez. 2014. évre a startup fejlődés fő irányát mégis inkább a privát közösségi események (pl. hackathonok) adják. Ezek egyik fő szervezője Turcsán Tamás Péter, aki a hazai startup közösség meghatározó közösségi arca és szószólója lesz. A Hackathonok számos új startupot indítottak el a siker útján. A legsikeresebbek az 5L, a TEP, az AtmosPlay, a Unibreeze nemzetközi piacokig is eljutottak, de megfelelő inkubáció és akceleráció hiányában az 5L és az AtmosPlay kivételével végül nagyobb eredmény nélkül feloszlottak. 2013-ban változtatni vágyó startup gurukból, vállalkozókból és tenni vágyókból jött létre az önkéntesen a Budapest Launchpad Egyesület, amely startupok oktatási és érdekképviseleti céljait tűzte ki zászlajára (Kezdeti tagok: Dehelán Gábor, Müller Tamás, Káli György, Turcsán Tamás Péter, Nagy Péter, Schleer Tamás, Kassai Karola, Szabó Kristóf Dominik, Szabó Dávid, Varga Tamás, Gombos Márton ).

Az európai uniós források jobbára a KKV szegmenst támogatják, a startup-ok számára szűkös a támogatási forrás, az állami inkubátor program (Gazella) nem indult el. A startup fejlődés 2014-re lelassul, annak ellenére, hogy nemzetközileg továbbra divatos a startup világ fejlesztése.

2014-ben Müller Tamás alapításával indult el, és Budapesten zajlott le az első közép-kelet-európai női startup verseny (amelyből későbbi Women Startup Competition Europe évente ismétlődő eseménysorozat vált).

Ebben az évben rendezte meg a Budapest Launchpad Egyesület az első "EU Startup Rendez.vous!" eseményét a SZIGET zenei és kulturális fesztiválon.

2015-ben a startup-világ aktivitása csökkent: míg 2012-2013-ban akár hetente start-up versenyek követték egymást, addig 2015-ben lényegében egyetlen neves közösségi verseny sem volt. A korábban a kormányzat által bejelentett startup programok nem valósultak meg (pl. Gazella) és a startup-ok ügyével foglalkozó Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) is megszűnt, pontosabban Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) néven új hivatal jött létre. Utóbbi intézmény elsősorban az innovációs, valamint a kutatás fejlesztési célokat kívánja fejleszteni, a startup világgal kevésbé foglalkozik. Az NKFIH-t Pálinkás József vezeti, aki korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt. Az új hivatalban a régi NIH-ből csupán az egykori elnök, Spaller Endre maradt meg, a korábbi vezetők és sikertelen Gazella program kitalálói az egyetemi szférába távoztak. 2015 nyarán meghalt Záboji Péter, aki a hazai startup közösség fő motorja és ösztönzője volt. Ezzel lezárul a startup fejlődés első hazai szakasza.

2. szakasz: 2015. július

2015 - csaknem egyéves szünet után - új startup versenyek és közösségi programok indulnak, immár új piaci szereplőkkel. Ezt az InsiderBlog „New Age”-nek nevezi és cikksorozatot jelentett meg az új szereplőkről: a „Get in the Ring” nemzetközi versenyt szervező Enterprise Hungary az egyik új szereplő, illetve elindul a NKFIH által támogatott Startup Campus program, egyelőre kísérleti jelleggel és két egyetemi helyszínen: Budapesten és Debrecenben. A régi szereplők közül a Design Terminal megmarad és elindítja széles körű inkubációs programját. Turcsán Tamás Péter folytatja a Hackaton-in-the-box eseményeit. Augusztusban második alkalommal kerül megrendezésre Budapest Launchpad Egyesület az által a Sziget fesztiválon az "EU Startup Rendez.vous!" eseménye. A második alkalommal szervezi meg Müller Tamás a közép-kelet-európai Női Startup Versenyt, Budapestre hozva a legjobb régiós női startup vállalkozásokat. Miskolczy Csaba a Startup Campus egyik ötletgazdája, majd inkubátora lesz. Pálinkás József, NKFIH elnöke új startup programot jelent be, amely év végén indulhat és 6,5 milliárdos, pályázati támogatást irányoz elő regionális inkubátorok indulására és működésére. Az EU forrású pályázat mellett a Gazella program végleg sikertelenségbe fullad: 2015. év végén 16 startup vár befektetésre a programból, de év végéig nem kapják meg a támogatást. Évvégén lejár a program, a pénzük valószínűleg bennragad. A 2014-2020 támogatási időszakban nem hirdetnek meg új Jeremie Programot, helyette az innovációs támogatások lehetnek alkalmasak a startup fejlesztésre.[forrás?]

  • Meghatározó startup személyiségek (történetileg és abc-sorrendben): Anka Márton (LogMeIn), Árvai Péter (Prezi.com), Bakó Zsolt (Colabs), Borbély Gábor (Colabs), Fehér Gyula (Ustream), Halácsy Péter (Prezi.com), Hild Imre (Global Platforms, iCatapult), Miskolczy Csaba (SUU és InsiderBlog), Dr. Kádas Péter (Startupdate, Traction Tribe), Somlai-Fischer Ádám (Prezi.com), Turcsán Tamás Péter (Hackathon-in-the Box, The Connect East Incubator), Valner Szabolcs (Digital Factory), Záboji Péter (EEF)[forrás?]
  • Legfontosabb startup médiumok: Startupdate, Startupcafé, DigitalHungary, Insiderblog, The Pitch, Startupper.hu
  • Leghíresebb magyar kockázati tőketársaságok: Portfolion, OTP DayOne, DBH Investment, Primus Capital, Central Fund, Bonitás, Euroventures, 3TS Capital

Kormányrendelet 2017-ben

A 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik A korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól.

A Kormány - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - elrendelte A korai fázisú vállalkozásokról és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásokról hatósági nyilvántartás vezetését.

A nyilvántartást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezeti.

A nyilvántartás tartalmazza

  • a) a nyilvántartási számot, a nyilvántartásba vétel dátumát,
  • b) a kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát,
  • c) a  korai fázisú vállalkozásként vagy korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásként történt nyilvántartásba vétel tényét, valamint
  • d) az 1. melléklet szerinti nyilatkozat benyújtásának tényét.

Korai fázisú vállalkozásként az a jogi személy kérheti a nyilvántartásba vételét

  • a) amelyet a  nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának napját megelőző három naptári éven belül alapítottak,
  • b) amelynek a  nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőző üzleti év éves beszámolója szerinti éves nettó árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot,
  • c) amely vállalkozásnál a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőző üzleti év éves beszámolója szerint a  korai fázisú vállalkozásnál, a  társasági adóról és az  osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 16/a. pontja szerinti foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább két, legfeljebb 20 fő,
  • d) amely vállalkozás esetében a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti kockázati tőkealap-kezelő befektetést nem eszközölt,
  • e) amely nem rendelkezik részesedéssel (üzletrésszel) más gazdasági társaságban,
  • f) amelynek a tevékenysége a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 6. pontja szerinti innováció feltételeinek megfelel, valamint
  • g) amelynek a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása.

Korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásként az a jogi személy kérheti a nyilvántartásba vételét

  • a) amelynek a  nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása,
  • b) amely a  nyilvántartásba vétel iránti kérelemben megjelöli, hogy milyen gazdasági ágazatba szándékozik befektetni, továbbá nem szándékozik befektetni olyan korai fázisú vállalkozásba, amely a  6.  § (2)  bekezdésében felsorolt ágazatokban végez tevékenységet és a  6.  § (3)  bekezdésében felsorolt ágazatokban végez főtevékenységeként tevékenységet, illetve az  ott felsorolt tevékenységeket főtevékenységeként látja el, valamint
  • c) amely olyan korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven

belül sem a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozás, sem a jogelődje vagy a vállalkozó (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa).

Korábbi sikeressé vált magyar startupok listája

NévTermék, szolgáltatásAlapítás éveAlapítók, kulcsemberekSzékhelyAlkalmazottak számaFelhasználók számaÁrbevétel
LogMeIntávelérési szolgáltatás2003Anka MártonAmerikai Egyesült Államok, Boston575 (2012)140 millió USD (2012)
Ustreamvideostreaming2007John Ham, Brad Hunstable, Fehér Gyula40 000 000+ (2014)
Preziprezentációkészítő2008Árvai Péter, Somlai-Fischer Ádám, Halácsy PéterBudapest 50 000 000+ (2015)
Kaméleonlivestreaming2010Venczel Kalman, Jay-Kumar Patel, M. Zhang, Vladimir Leonov, Tom SoproniAmerikai Egyesült Államok, New York- (2014)45.000+
(2016)		~1.2 millió USD (2016)
Tresoritbiztonságos felhőszolgáltatás2011Lám István, Szebeni Szilveszter, Szilágyi GyörgyMagyarország, Svájc (leányvállalat)40 (2014)

Jegyzetek

  1. 1 2 Blank, Steve (2010. január 25.). "What's A Startup? First Principles". steveblank.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  2. 1 2 3 4 5 "Az utolsó lehetőség: valódi digitális fordulatot! 3. pillér: Startup kiáltvány, Startup Hungary" (PDF). IVSZ. 2022. 4. o. Hozzáférés: 2026. október 28.
  3. 1 2 Graham, Paul (2012). "Startup = Growth". paulgraham.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  4. 1 2 3 4 Csákné Filep Judit – Szennay Áron – Radácsi László (2019). "A magyar startup vállalkozások nyomában" (PDF). BGE Budapest LAB Working Paper. Budapesti Gazdasági Egyetem. Hozzáférés: 2026. október 28.
  5. 1 2 Blank, Steve (2011. szeptember 1.). "Why Governments Don't Get Startups". steveblank.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  6. 1 2 Márkus Mónika (2016). "Mérlegen a hazai start-upok" (PDF). Logisztika – Informatika – Menedzsment. Budapesti Gazdasági Egyetem. Hozzáférés: 2026. október 28.
  7. 1 2 3 4 5 Daniel Costa. "Start-up company". Britannica Money (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  8. ↑ Nobel, Carmen (2011. március 7.). "Why Companies Fail—and How Their Founders Can Bounce Back". Harvard Business School Working Knowledge (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  9. 1 2 3 Lee, Aileen (2013. november 2.). "Welcome To The Unicorn Club: Learning From Billion-Dollar Startups". TechCrunch (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  10. ↑ "Startup". Merriam-Webster (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  11. ↑ Morah, Chizoba. "Business Startup Costs: It's in the Details". Investopedia (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. október 2.
  12. ↑ Matt Mansfield (2019. március 28.). "STARTUP STATISTICS - The Numbers You Need to Know". Small Business Trends (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2020. október 6.
  13. ↑ "Top Reasons Small Businesses Fail and Factors to Consider". FindLaw (angol nyelven). 2016. június 20. Hozzáférés: 2026. október 28.
  14. ↑ Ries, Eric (2011). The Lean Startup (angol nyelven). New York: Crown Business. ISBN 978-0-307-88789-4.
  15. ↑ "Getting Bigger by Growing Smaller Free Summary by Joel M. Shulman et al". getAbstract (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. október 2.
  16. ↑ "Why Startups Fail: Top 20 Reasons l CB Insights". CB Insights Research (amerikai angol nyelven). 2019. november 6. Hozzáférés: 2020. október 6.
  17. ↑ "Small and medium-sized enterprises (SMEs)". OECD Glossary of Statistical Terms (angol nyelven). OECD. 2023. január 31. dátummal az eredeti címről archiválva.
  18. 1 2 "2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye". net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. Hozzáférés: 2020. október 2.
  19. ↑ "Tájékoztató a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) minősítés megállapításához és a partner és kapcsolt vállalkozások meghatározásához - Magyar Államkincstár Hírei - Magyar Államkincstár Kifizető Ügynöksége". www.mvh.allamkincstar.gov.hu. Hozzáférés: 2020. október 2.
  20. ↑ "Mérlegfőösszeg". ecopedia.hu. Hozzáférés: 2020. október 2.
  21. ↑ "Two Ningbo companies named to Hurun Global Unicorn Index 2026". China Daily (angol nyelven). 2026. június 26. Hozzáférés: 2026. október 28.
  22. ↑ "China's unicorns rise to 381, ByteDance ranks top 3 globally: Hurun index". South China Morning Post (angol nyelven). 2026. Hozzáférés: 2026. október 28.
  23. ↑ "Itt az első magyar unikornis: 1,6 milliárd dolláros értékeltségen szállt be az EBRD egy szerb-magyar startupba". HVG. 2026. július 27. Hozzáférés: 2026. október 28.
  24. ↑ Kostanic, Ana Marija (2026. július 27.). "1st Serbian unicorn! Ominimo Hits $1.6B Valuation after EBRD supported Series B". The Recursive (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  25. ↑ Griffith, Erin (2014. szeptember 25.). "Why startups fail, according to their founders". Fortune (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. november 2.
  26. ↑ "The top 9 reasons startups fail". CB Insights (angol nyelven). 2026. március 5. Hozzáférés: 2026. november 2.
  27. ↑ "Ki lehet korai fázisú vállalkozás? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara". archiv.pbkik.hu. Hozzáférés: 2020. október 2.
  28. ↑ "Üzleti tanácsok induló kreatívipari vállalkozók számára" (PDF). Startup Guide. 2018. 2018. május 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
  29. 1 2 "Insiderblog – a magyar startup ökoszisztéma magazinja". Insiderblog.hu. Hozzáférés: 2026. október 28.
  30. ↑ "Startup Map 2012". Prezi. Startup Underground. 2012.
  31. 1 2 "StartupDate". 2014. január 1. dátummal az eredeti címről archiválva.
  32. ↑ "Traction Tribe" (angol nyelven). 2014. augusztus 10. dátummal az eredeti címről archiválva.
  33. ↑ Tóth, Balázs (2016. szeptember 26.). "Árvai Péter: A fiatalok már hisznek a világsikerben". Index. Hozzáférés: 2026. október 28.
  34. ↑ "Climate KIC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  35. ↑ "Hackathon-in-a-box". 2014. november 29. dátummal az eredeti címről archiválva.
  36. 1 2 3 "Budapest Launchpad Startup Egyesület". Hozzáférés: 2026. október 28.
  37. 1 2 "Women Startup Competition" (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. október 28.
  38. ↑ Bucsky. "Közép-kelet európai női startup verseny – holnapig még lehet jelentkezni!". Hozzáférés: 2021. december 13.
  39. ↑ "Sziget Legjobb Startupja verseny - EU STARTUP RANDEVÚ". www.facebook.com. Hozzáférés: 2021. december 13.
  40. ↑ "NEW AGE 2 – Mégis ki lehet mögötte?". Insiderblog.hu. 2015. november 11. Hozzáférés: 2026. október 28.
  41. ↑ "NEW AGE 3 – a debreceni ring". Insiderblog.hu. 2015. november 23. Hozzáférés: 2026. október 28.
  42. ↑ "Get in the Ring". 2018. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva.
  43. ↑ "Startupcafé". 2014. január 8. dátummal az eredeti címről archiválva.
  44. ↑ "DigitalHungary". Hozzáférés: 2026. október 28.
  45. ↑ "The Pitch". 2014. január 4. dátummal az eredeti címről archiválva.
  46. ↑ "Startup ökoszisztem blog news". STARTUPPER.hu. Hozzáférés: 2016. január 6.
  47. ↑ "Itt a rendelet: kedvezmény a startup cégben szerzett részesedésért". Adózóna.hu. 2017. november 17. Hozzáférés: 2026. október 28.
  48. ↑ 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.
  49. ↑ 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bek.
  50. ↑ 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet 2. §
  51. ↑ "A LogMeIn rövid bemutatása". LogMeIn. 2014. 2014. július 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 24.
  52. ↑ "Anka Márton". LogMeIn. 2014. 2014. szeptember 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 24.
  53. ↑ "Céginformáció" (angol nyelven). Ustream. 2013. 2014. június 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 24.
  54. ↑ Tóth Balázs (2014. június 11.). "Fontos európai díjat söpört be a Prezi". Index. Hozzáférés: 2014. június 24.
  55. ↑ "Cameleon Live Alapítók" (angol nyelven). Yatko. 2016. Hozzáférés: 2016. november 18.
  56. ↑ Voith Hunor (2014. június 24.). "Ezt a trezort a nagy testvér sem nyitja ki". VS.hu. 2014. július 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. június 24.
  57. ↑ "About Us" (angol nyelven). Tresorit. 2014. Hozzáférés: 2014. június 24.

További információk

Közösségi események

Inkubátorok