| Stuff Smith | |
 | |
| Fotó: William P. Gottlieb | |
| Született | Hezekiah Leroy Gordon Smith 1909. augusztus 14. Portsmouth |
| Elhunyt | 1967. szeptember 25. (58 évesen) München |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stuff Smith témájú médiaállományokat. | |
Stuff Smith, (Portsmouth, 1909. augusztus 14. – München, 1967. szeptember 25.) amerikai dzsesszhegedűs.
Stuff Smith és apja segítségével kezdett hegedűt tanulni. Smith Louis Armstrongot említette a fő befolyásolójaként és inspirálójaként a dzsesszben. Az 1920-as években Texasban Alphonse Trent bandájának tagja lett. New Yorkba költözése után 1935-től rendszeresen fellépett az Onyx Clubban szextettjével Coleman Hawkinsszal, Charlie Parkerrel, Dizzy Gillespie-vel, majd Sun Ra-val is.
1936-ban a Vocalionnál, 1937-ben a Deccanál és 1939–1940 között a Varsitynél készített lemezfelvételeket. Számos számban szerepel a Nat King Cole Trio albumon (After Midnight).
Smith fellépésének egy része az első szabadtéri dzsesszfesztiválon, az 1938-as karneválon a Randall-szigeten váratlanul felbukkant William Savory hangmérnök lemezein, amelyeket akkoriban saját maga rögzített a rádióból. Néhány filmhíradós felvétel fennmaradt erről a fesztiválról, de úgy tűnt, hogy semmi hanganyag sem maradt fenn. A lemezek 2012-ben előkerültek és Loren Schoenberg, a National Jazz Museum in Harlem igazgatója megvásárolta őket.
Smith kritikus volt a bebop mozgalommal szemben, bár saját stílusa átmenetet jelentett a swing és a bebop között. Ő volt az első hegedűművész, aki elektromos erősítést alkalmazott hegedűn. Ő volt az egyik írója az It's Wonderful (1937) című dalnak, amelyet pályafutása során gyakran előadott Louis Armstrong és Ella Fitzgerald is.
Smith 1965-ben Koppenhágába költözött, aktívan fellépett Európában. 1967-ben Münchenben halt meg. Stuff Smith egyike annak az 57 dzsesszzenésznek, akiket az 1958-as „A Great Day in Harlem” című híres fotón szerepel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Stuff Smith című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.