Suinae

Suinae
	Evolúciós időszak: Miocén – jelen
	Vaddisznó (Sus scrofa)
	Házi sertés malacával
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Artiofabula;
Alrend:	Disznóalakúak (Suina);
Család:	Disznófélék (Suidae); Gray, 1821
Alcsalád:	Suinae; Gray, 1821
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Suinae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Suinae témájú kategóriát.

A Suinae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó egyik alcsalád.

Az ide tartozó fajokat a disznó névvel jelölik. „Disznó” alatt ugyanakkor a köznapi szóhasználatban általában csak a házi sertést (Sus scrofa domestica) értik.

Rendszertani besorolásuk

A legtöbb rendszerező szerint az összes élő disznófaj (beleértve a házi sertést és a babirusszát is), néhány fosszilis fajjal együtt ebbe az alcsaládba tartozik. Míg mások, például Jan van der Made őslénykutató 2010-ben kijelentette, hogy szerint egyes élő taxonokat, köztük a Phacochoerini- és a Babyrousini-fajokat, külön-külön alcsaládokba kéne áthelyezni. Az őslénykutatók még abban sem értenek egyet, hogy a fosszilis taxonok közül, például a Suoidea csoportbeli – csoport, mely magába foglalja a disznóféléket, pekariféléket (Tayassuidae), valamint néhány kihalt családot – állatok alsóbb taxonjai, tulajdonképpen melyik felsőbb taxonhoz tartoznak.

Rendszerezés

Az alcsaládba az alábbi 5 nemzetség és 18 emlősnem tartozik (ezt a listát, mely a Classification of Mammals része 1997-ben Malcolm C. McKenna és Susan K. Bell állították össze):

Suini (4 nem) Gray, 1821
- †Eumaiochoerus (miocén)
- †Hippopotamodon (miocén – pleisztocén) [szinonimái: Dicoryphochoerus, Limnostonyx]
- †Korynochoerus (miocén – pliocén)
- †Microstonyx (miocén)
- Porcula Hodgson, 1847
  - törpedisznó (Porcula salvania) Hodgson, 1847
- Sus (miocén – jelen) Linnaeus, 1758

Potamochoerini (5 nem) Gray, 1873
- †Celebochoerus (pliocén – pleisztocén)
- Hylochoerus (pleisztocén – jelen) Thomas, 1904
- †Kolpochoerus (pliocén – pleisztocén) van Hoepen & van Hoepen, 1932; szinonimái: Ectopotamochoerus, Mesochoerus, Omochoerus, Promesochoerus
- Potamochoerus (miocén – jelen) Gray, 1854
- †Propotamochoerus (miocén – pliocén)

Hippohyini (3 nem) Thenius, 1970
- †Hippohyus (pliocén) Falconer & Cautley, 1847
- †Sinohyus (pliocén)
- †Sivahyus (pliocén)

Phacochoerini (4 nem) Gray, 1868; egyes rendszerezők külön, a Phacochoerinae alcsaládba helyezik
- †Metridiochoerus (pliocén – pleisztocén) Hopwood, 1926
- varacskosdisznó (Phacochoerus) (pliocén – jelen) F. Cuvier, 1826
- †Potamochoeroides (pliocén, talán a pleisztocén kort is elérte)
- †Stylochoerus (pleisztocén)

Babyrousini (1 nem) Thenius, 1970; egyes rendszerezők külön, a Babyrousinae alcsaládba helyezik
- Babyrousa Perry, 1811

2005-ben Peter Grubb a „Mammal Species of the World” harmadik kiadásában a fenti listát használja az élő taxonok rendszerezéséhez.

Jegyzetek

↑ Van der Made, 2010, p. 115
↑ Grubb, 2005; McKenna and Bell, 1997, pp. 393–397; Orliac et al., 2010
↑ McKenna and Bell, 1997, pp. 394–397
↑ Funk, S.M.; et al. (2007). "The pygmy hog is a unique genus: 19th century taxonomists got it right first time round". Molecular Phylogenetics and Evolution. 45 (2): 427–436. doi:10.1016/j.ympev.2007.08.007. PMID 17905601. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author2= (súgó)
↑ Grubb, 2005

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Grubb, P. 2005. Order Artiodactyla. Pp. 637–722 in Wilson, D.E. and Reeder, D.M. (eds.). Mammal Species of the World: a taxonomic and geographic reference. 3rd ed. Baltimore: The Johns Hopkins University Press, 2 vols., 2142 pp. ISBN 978-0-8018-8221-0
McKenna, M.C. and Bell, S.K. 1997. Classification of Mammals: Above the species level. New York: Columbia University Press, 631 pp. ISBN 978-0-231-11013-6
Orliac, M.J., Antoine, P.-O. and Ducrocq, S. 2010. Phylogenetic relationships of the Suidae (Mammalia, Cetartiodactyla): new insights on the relationships within Suoidea (subscription required). Zoologica Scripta 39:315–330.
Van der Made, J. 2010. The pigs and "Old World peccaries" (Suidae and Palaeochoeridae, Suoidea, Artiodactyla) from the Miocene of Sandelzhausen (southern Germany): phylogeny and an updated classification of the Hyotheriinae and Palaeochoeridae (subscription required). Paläontologische Zeitschrift 84:43–121.
Barry Cox, Colin Harrison, R.J.G. Savage, and Brian Gardiner. (1999): The Simon & Schuster Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Creatures: A Visual Who's Who of Prehistoric Life. Simon & Schuster.
David Norman . (2001): The Big Book Of Dinosaurs. pg. 226, Walcome books.
World Encyclopedia of Dinosaurs & Prehistoric Creatures: The Ultimate Visual Reference To 1000 Dinosaurs And Prehistoric Creatures Of Land, Air And Sea ... And Cretaceous Eras (World Encyclopedia) by Dougal Dixon

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Suinae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Van der Made, 2010, p. 115

[2] Grubb, 2005; McKenna and Bell, 1997, pp. 393–397; Orliac et al., 2010

[3] McKenna and Bell, 1997, pp. 394–397

[Funk2007-4] Funk, S.M.; et al. (2007). "The pygmy hog is a unique genus: 19th century taxonomists got it right first time round". Molecular Phylogenetics and Evolution. 45 (2): 427–436. doi:10.1016/j.ympev.2007.08.007. PMID 17905601. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author2= (súgó)

[5] Grubb, 2005