| Szarvaskerep | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágai | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Lotus corniculatus L. (1753) | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szarvaskerep témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaskerep témájú médiaállományokat és Szarvaskerep témájú kategóriát.
|
A szarvaskerep (Lotus corniculatus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Nemzetségének a típusfaja.
A szarvaskerep előfordulási területe Eurázsia mérsékelt övi füves pusztái, valamint Észak-Afrika. Az Egyesült Királyságban és Írországban nagyon gyakori. Magyarországon nagyon gyakori faj. Száraz réteken, legelőkön él, így megtalálható a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben is. A világon sokfelé betelepítették; így Észak-Amerikába és Ausztráliába is, ahol azonban inváziós fajjá vált.
Évelő és lágy szárú növény, melynek megjelenése a herefajokéhoz (Trifolium) hasonló. A szarvaskerep magassága általában 5-20 centiméter között mozog, de ha más növényre támaszkodhat, akkor 50 centiméteresre is megnőhet. Levelei ötösével nőnek, de ezekből három jóval nagyobb, mint a másik kettő. A sárga vagy narancssárga, néha vörössel mintázott virágai után, hüvelytermései lesznek.
A szarvaskerep a füves puszták egyik alkotó növényfaja. Az ember által elhagyott helyeken és útszéleken is nő. Főleg a homokos talajokat kedveli. Júniustól szeptemberig nyílik. A virágait főleg a poszméhek (Bombus) porozzák meg. A legelést jól bírja. A következő lepkefajok hernyóinak szolgál táplálékul: közönséges nappalibagoly (Euclidia glyphica), lucernamoly (Oncocera semirubella), fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica), nyugati csüngőlepke (Zygaena fausta), Cerastis rubricosa és ezüstös boglárka (Plebejus argus).
Sok helyre háziállatok táplálásához, valamint nitrogén- és talajkötő tulajdonságai miatt ültetik. A szegényes talajokon a takarmánylucerna (Medicago sativa) helyettesítője lehet.
{{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)