Szarvasvipera

Szarvasvipera
Szarvasvipera a stuttgarti állatkertben (Baden-Württemberg, Németország)
Szarvasvipera a stuttgarti állatkertben (Baden-Württemberg, Németország)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Öregcsalád: Xenophidia
Család: Viperafélék (Viperidae)
Alcsalád: Valódi viperák (Viperinae)
Nem: Cerastes
Laurenti, 1768
Faj: C. cerastes
Tudományos név
Cerastes cerastes
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • [Coluber] Cerastes Linnaeus, 1758
  • Coluber cornutus
    Linnaeus In Hasselquist, 1762
  • Cerastes cornutus — Forskål, 1775
  • Vipera Cerastes
    — Sonnini & Latreille, 1801
  • Cerastes Hasselquistii Gray, 1842
  • Cerastes Aegyptiacus
    A.M.C. Duméril, Bibron &
    A.H.A. Duméril, 1854
  • Echidna atricaudata A.M.C. Duméril, Bibron & A.H.A. Duméril, 1854
  • Vipera Avicennae Jan, 1859
  • V[ipera]. (Echidna) Avicennae
    — Jan, 1863
  • V[ipera]. (Cerastes) cerastes
    — Jan, 1863
  • Cerastes cornutus — Boulenger, 1891
  • Cerastes cerastes
    — J. Anderson, 1899
  • Cerastes cornutus var. mutila
    Doumergue, 1901

Aspis cerastes — Parker, 1938

  • Cerastes cerastes cerastes
    — Leviton & S.C. Anderson, 1967
  • Cerastes cerastes karlhartli Sochurek, 1974
  • Cerastes cerastes karlhartli
    — Tiedemann & Häupl, 1980
  • [Cerastes cerastes] mutila
    — Le Berre, 1989
  • Cerastes cerastes — Y. Werner,
    Le Verdier, Rosenman & Sivan, 1991
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szarvasvipera témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvasvipera témájú médiaállományokat és Szarvasvipera témájú kategóriát.

A szarvasvipera (Cerastes cerastes) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjába és a valódi viperák (Viperinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

A szarvasvipera előfordulási területe Észak-Afrikában és a Közel-Keleten van. Afrikában Marokkótól, Mauritániától és Malitól keletre, Algérián, Tunézián, Nigeren, Líbián és Csádon keresztül, egészen Egyiptomig, Szudánig, Etiópiáig és Szomáliáig lelhető fel. Ázsiában a Sínai-félszigettől és Izraeltől kezdve, északra Kuvaitig, míg délen Jemenig és Katarig található meg. Az Arab-félszigeten megosztja a területét a rokon, arab szarvasviperával (Cerastes gasperettii).

Megjelenése

Ennek a fajnak az átlagos hossza 30-60 centiméter, de 85 centiméteres példányok is előfordulhatnak. A nőstény nagyobb, mint a hím. A méreten kívül a nemi kétalakúság a különböző nemek fej- és szemméreténél is mutatkozik; ebben az esetben a hím feje és szeme a nagyobbak. Ez a kígyófaj a nevét a szemei fölött elhelyezkedő „szarvakról” kapta. A szemei fejének oldalain ülnek, és mindjárt ezek fölött a „szarvak”. Az állat színe élőhelytől függően változó, de mindig beleolvad a környezetébe - azonban nincsenek alfajai. A háti szín lehet: sárgás vagy halvány szürke, rózsaszínes, vöröses vagy világosbarna foltozással. Szintén a háti részén sötét, félig merőleges foltok vannak. Példánytól függően ezek a foltok összeérhetnek vagy nem. A hasa fehér. A farka vékony vége fekete színű lehet, de nem mindegyik példánynál.

Életmódja

A száraz, homokos és sziklás élőhelyeket választja otthonául. Néha az oázisok környékén, valamint 1500 méteres tengerszint feletti magasságokban is megtalálható. A hűvösebb, 20 Celsius-fokos átlag hőmérsékletű területeket inkább kerüli.

A mérge nem erős, csak kisebb zsákmányállatok elejtésére alkalmas. Oldalazó mozgásokkal halad, emiatt érdekes nyomokat hagy a homokban. Nyugodt természetű kígyó, támadóit pikkelyeinek összedörzsölésével próbálja elriasztani. Ha ez nem működik, akkor C alakú támadóállást vesz fel. Homokba, vagy kövek és növények alá rejtőzve várja áldozatát. Táplálékát kisebb madarak és rágcsálók képezik.

Szaporodása

Fogságban a szaporodási időszak áprilisban van. A párzás mindig a homok alatt történik meg. A nőstény 8-23 tojást tojik; a kikelés 50-80 nap után következik be. A vadonban kövek alá vagy elhagyott rágcsálóüregekbe rakja tojásait. Az újszülött szarvasviperák körülbelül 12-15 centiméteresek.

Képek

Jegyzetek

  1. 1 2 McDiarmid RW, Jonathan A. Campbell|Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, Volume 1. Washington, District of Columbia: Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).
  2. 1 2 3 Mallow D, Ludwig D, Nilson G. 2003. True Vipers: Natural History and Toxinology of Old World Vipers. Malabar, Florida: Krieger Publishing Company. 359 pp. ISBN 0-89464-877-2.
  3. ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System.
  4. ↑ Brown JH. 1973. Toxicology and Pharmacology of Venoms from Poisonous Snakes. Springfield, Illinois: Charles C. Thomas. 184 pp. LCCCN 73-229. ISBN 0-398-02808-7.
  5. ↑ Photo sequence of Cerastes cerastes feeding in the wild (Gilf Kebir, Egypt, 27 October 2004) at FJ Expeditions accessed 19 October 2013

Források

Fordítás

További információk