Szol

A szol a diszperziós kolloidok folyékony állapota, amelyben a kolloidrészecskék önálló szolvátburokkal rendelkeznek, ezért szabadon elmozdulhatnak egymáshoz képest. A szolban a diszpergált (eloszlatott) anyag szilárd, a diszpergáló közeg pedig folyékony. Benne az eloszlatott részecskék mérete általában 1 nm és 1 μm közötti. A szol elnevezés a latin solvo (felold) szóból származik.

A szol-gél átalakulás

Az alginátoldat, ami azon túl, hogy példa a vízelvonással előállított gél állapotra, egy másik jelenséget is példáz. Ca2+ ionok jelenlétében a vízelvonás irreverzibilis változást idéz elő a kolloid oldat állapotában: a gél állapot úgy szűnik meg, hogy a részecskék oldhatatlan polimerré állnak össze. A fehérjék könnyűfémsók hatására bekövetkező reverzibilis koagulációja is e típusba sorolható. A jelenség felfogható más megközelítésben a szolvatáló molekulák számának és a részecskeszám arányának összefüggéseként is.

Szol-gél állapot a kolloid diszperz rendszerekben

Jegyzetek

  1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 134. o. ISBN 963 8334 96 7
Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!