| Armen Tahtadzsján | |
| Született | 1910. május 28. Şuşa |
| Elhunyt | 2009. november 13. (99 évesen) Szentpétervár |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Alisa Davtian Takhtajan (1947. december 25. – ) |
| Gyermekei | Leon Takhtajan |
| Szülei | Leon Takhtajan |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Smolensk Armenian cemetery |
| Armen Tahtadzsján aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Armen Tahtadzsján témájú médiaállományokat. | |
Armen Tahtadzsján (örményül: Արմեն Թախտաջյան, oroszul: Армен Леонович Тахтаджян / Armen Leonovics Tahtadzsjan, a nemzetközi szakirodalomban: Armen Takhtajan, egyéb névváltozatok: Takhtadjan, Takhtadzhian; Oroszország, Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah, Şuşa, 1910. június 10. – Szentpétervár, 2009. november 13.) szovjet-örmény botanikus, a 20. századi növény-evolúciókutatás, növényrendszertan és növényföldrajz egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Érdeklődési területébe tartozik még a virágos növények morfológiája, a paleobotanika és a Kaukázus növényvilága. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Takht.”.
Tahtadzsján a leningrádi Komarov Botanikai Intézetben dolgozta ki 1940-ben zárvatermőkkel foglalkozó növényrendszertanát, ami elsősorban a növények közti filogenetikus kapcsolatok vizsgálta. Rendszere egészen az 1950-es évek végéig nem volt ismeretes a nyugati világban, ekkoriban kezdte levelezését és közös munkáját az amerikai botanikussal, Arthur Cronquisttel, akinek osztályozási rendszerében (Cronquist-rendszer) erősen kimutatható a Tahtadzsjánnal és más komarovi botanikusokkal váltott levelek hatása.
A Tahtadzsján-rendszer a zárvatermőket törzsként kezeli, ami két osztályt tartalmaz: a Magnoliopsida (kétszikűek) és a Liliopsida (egyszikűek) osztályokat. Ezeket alosztályokra, majd öregrendekre, rendekre, családokra bontja tovább. A rendszer hasonló a Cronquist-rendszerhez, ám inkább a magasabb rendszertani szinteken komplex, a rendekből és családokból pedig a kisebb méretet favorizálja, hogy a karakterisztikus és evolúciós kapcsolatok könnyebben megragadhatóak legyenek. Tahtadzsján rendszere a mai napig igen befolyásos rendszernek számít, ezt használja például a Montreali Botanikus Kert is.
Tahtadzsján szintén kidolgozta a növényföldrajzi régiók egy rendszerét.
Tahtadzsján az Orosz Tudományos Akadémia tagja, 1971-óta pedig az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja (foreign associate).