Tanystropheus

Tanystropheus
Evolúciós időszak: Középső triász - késő triász, 245–228 Ma
Az állat rekonstrukciója
Az állat rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztályág: Archosauromorpha
Rend: Protorosauria
Család: Tanystrophidae
Gervais, 1858
Nem: Tanystropheus
von Meyer, 1852
Szinonimák
  • Tribelesodon Bassani, 1886
  • Macroscelosaurus Münster vide Meyer, 1852 (nomen oblitum)
  • Procerosaurus von Huene, 1902
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tanystropheus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanystropheus témájú kategóriát.

A Tanystropheus a hüllők (Reptilia) osztályának Protorosauria rendjébe, ezen belül a Tanystrophidae családjába tartozó nem.

Tudnivalók

A Tanystropheus-fajok 245-228 millió évvel ezelőtt éltek, a középső és késő triász korok idején. Maradványaikat először, csak Európában, főleg Olaszországban és Svájcban találták meg, de újabban a Közel-Keleten és Kínában is rájuk bukkantak; ezek a kövületek pedig körülbelül 10 millió évvel idősebbeknek bizonyultak, mint az európaiak, ami kitolja a Tanystropheus-ok létezését a középső triászra. A Tanystropheus hosszának háromnegyedét a nyaka és a farka tette ki. A 6 méteres hüllő, 3 méteres nyakkal rendelkezett. A nyak 12-13 darabb meghosszabbodott csigolyából állt. Ha a nyaka egy kicsivel is hosszabb, nem bírta volna el a fejét. Ez az állat talán sekély vizekben élt, de a szárazra is ki tudott jönni. A szárazföldön a Tanystropheus rovarokkal és kis hüllőkkel táplálkozhatott, míg a vízben halakra és ammoniteszekre vadászhatott. Talán nem volt gyors úszó, inkább a fenéken „járkált”, hosszú nyakával a gyanútlan zsákmány közelébe férkőzve. Mint a mai gyíkoknak, a Tanystropheusnak is leszakadhatott a farka, ha egy nagyobb ellensége elkapta, így időt nyerve a meneküléshez. Később a farok visszanőtt.

Magyarországon 2020-ban, a Villányi-hegységből is írtak le, feltehetően több példánytól származó töredékes maradványokat a magyar dinoszauruszkutató expedíció paleontológusai Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszék vezetőjének irányításával.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 4 faj tartozik:

Források

Kapcsolódó szócikkek