Tantra
A hindu tantrizmusban öt tattva alapelem van:
A tattva (szanszkrit: तत्त्व) jelentése: lényeg, lényegiség, elsődleges elem. A mindenség lényegét meghatározó és teremtő alap, princípium. A tattvák a hindu metafizikában, főleg a szánkhja rendszerében az elsődleges elemek.
A hindu tantrizmusban öt tattva alapelem van:
A szánkhja rendszere a kibontakozott anyagvilágot felépítő elveket, állagokat huszonnégy tattvára, alapvető princípiumra, lényegiségre osztja. Az individuális létezés potenciális feltételeit a tattvák határozzák meg. Egy lény, így tehát az ember is 24+1 alkotóelvből létesült. A 24+1 tattva a szánkhjában 3 csoportba sorolt:
Az anyagvilág (prákriti) az, ami kisugározza magából a teremtettség (szarga) különböző formáit, a 25 tattvát (valóság). A megnyilvánult (vjakta), tapasztalható és a megnyilvánulatlan (avjakta) természeti világ (májá) aszerint értelmezhető, hogy a középponttól való távolsága tömörebb vagy szubtilisabb burokkal ruházza föl a tattvákat. A prákriti sugározza ki magából az individuáltság princípiumait (buddhi, ahamkára, manasz), a lét teremtőerőit. Ezek további kisugárzása az érzékek (indríják), az őselemek és a tartalmak. A prákritit a 'három anyáról' ismerjük fel. A három anya a lét tulajdonságaiban, az un. gunákban valósul meg. A szattva (megvilágosodás, öröm, boldogság), radzsasz (szenvedély, cselekvés) és tamasz (homály, sötétség, tehetetlenség) trigunája egymástól elválaszthatatlan, egymást kölcsönösen meghatározó viszonyban van. A gunák egymást elnyelik és megszülik, a maguk körforgásában függőségi helyzetet állítanak elő
Az ISKCON védikus világszemlélete, a „védikus fizika” szerint ezen elemek megfeleltethetők a modern fizika által számon tartott részecskékkel. Ezen elképzelés szerint a periódusos táblázat minden (modern tudományos értelemben vett) elemének felépítésében részt vesz az öt (védikus) durva elem: a levegő, tűz, víz, föld és az éter. A védikus és a modern elemek megfeleltetése e szemlélet szerint a következő:
