A technika (görögülművészi, mesterség szerinti), többértelmű szó.
A legáltalánosabban a legmegfelelőbb és gazdaságos eszközök és anyagok racionális, tudatos felhasználása egy kitűzött cél érdekében.
Kissé szűkebb értelemben valamely művészi vagy ipari tevékenységre szükséges segédeszközök és eljárások összessége. A gyártási eljárásokat a műszaki életben technológiának is nevezik.
Összefoglaló néven gyakran a műszaki életet is technikának nevezik. (például "tudomány és technika").
Technika és fenntarthatóság
A környezetvédelem gondolkodói nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a technika megnöveli az emberi cselekvés hatékonyságát, hatótávolságát. Hans Jonas kimondja, hogy az új technikai megoldások új etikai szituációt teremtenek, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Jacques Ellul 1977-ben megjelent tanulmányában úgy értékeli, hogy a technika az emberi környezet olyan meghatározó részévé lett, amelynek szocializáló hatására, az ember már nem "lát ki" a technikai környezetéből, hanem ezen keresztül szemléli a valóságot, így a technika, mint környezet kritikájára képtelenné válik. Ellul szerint a technika, mint környezet, az oktatást is markánsan megváltoztatja: "A humán tudományok visszaszorultak a természettudományos és a műszaki képzés javára, mivel az a környezet, amelybe a diák belecsöppen, nem humán, hanem technikai jellegű." "A technika nem csak korlátozó és leegyszerűsítő hatású, hanem oly módon "szabadít fel", hogy az ember egyre mélyebben a technikai rendszer részévé válik."
Az orosz teológus Bergyajev a(z emberi hatóképesség határait kiterjesztő és ezáltal sok esetben komoly környezeti problémát okozó) technikához való viszonyunkat a Gondviseléshez való viszonyunkhoz hasonlítja „s olykor már úgy tűnik, hogy a gépek és a technika az ember hitének egyedüli, kizárólagos tárgyaivá lettek”
↑Jacques Ellul: Az ember a technika rendszerében In: A későújkor józansága II. 7-22. o.
↑Nyikolaj A. Bergyajev: Az ember és a technika – organizmus és mechanizmus In: A későújkor józansága II. szerk.: Tillmann J.A. Budapest, Göncöl Kiadó 2004
Irodalom (német)
Nina Degele: Einführung in die Techniksoziologie, Fink/UTB, München 2002. ISBN3-8252-2288-8
Martin Heidegger: Die Frage nach der Technik (1953, Vortrag), in: ders.: Vorträge und Aufsätze, Klett-Cotta, Stuttgart 1954 (10. Auflage 2004). ISBN3-608-91090-5
Werner Rammert: Technik. Stichwort für eine Enzyklopädie. Technical University Technology Studies, TU Berlin, 1999, Institute for Social Sciences
Schneider, Helmuth: Einführung in die antike Technikgeschichte. WBG, Darmstadt 1992. ISBN3-534-08335-0
Helmut Seiffert, Gerard Radnitzky (Hrsg.): Handlexikon zur Wissenschaftstheorie. dtv, Berlin 1992, ISBN3-423-04586-8
További információk
David Gelernter: Ami működik, az csodálatos. A technika esztétikája; ford. Kertész Balázs; Vince, Bp., 1998 (Mesterelmék)
Lovászy László: Homo sapiens conrectus – íme, a fejlesztett ember!; BCE Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont, Budapest, 2018 (Műhelytanulmány – sorozat Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont)
Kornai János: Töprengések; HVG Könyvek, Budapest, 2021
A holnap világa. Minden, amit a jövőről tudni kell. A szállítás jövője, nanotechnológia, űrutazás; szerk. Brezvai Edit, ford. Sóskuthy György; IQ Press, Budapest, 2022
A technológia és a jog korrelációja; szerk. Békési Gábor, Kiss Mátyás, Várallai Luca; PTE ÁJK Óriás Nándor Szakkollégium, Pécs, 2022
Vaclav Smil: Nagy átmenetek. Hogyan született meg a mai világunk, és mit tegyünk, ha sokáig meg akarjuk őrizni?; ford. Thoroczkay-Szabó Mária; Pallas Athéné, Budapest, 2023
Vaclav Smil: A világ így működik. Egy tudós útmutatója múlthoz, jelenhez és jövőhöz; ford. Kelemen László; Park, Budapest, 2024
Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!