Tectona

Tectona
Tectona grandis
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Tectona
L.f.
Szinonimák
  • Theka Adans. (1763)
  • Nautea Noronha (1790)
  • Jatus Rumph. ex Kuntze (1891)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tectona témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Tectona témájú kategóriát.

A Tectona az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó nemzetség.

Tudnivalók

E nemzetség fajai trópusi, lombhullató kemény faanyagú fák. Ázsia déli és délkeleti részein őshonosak. A Föld más részeire is betelepítették. Habár többféle élőhelyen is képesek megélni, ezek a fák a monszun erdőket kedvelik. 30-40 méter magas növények, melyek a száraz évszakban elhullatják leveleiket. A három fafaj közül a Tectona grandis a legértékesebb a faipar számára.

Rendszertani besorolása és neve

Manapság a legtöbb rendszerező a Tectona-fajokat az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába sorolja, viszont vannak akik a vasfűfélék (Verbenaceae) családjába helyeznék. Olykor a Prostantheroideae alcsalád részeként tartják számon.

A Tectona taxonnév nomen conservandum, azaz „megőrzendő név” - egy tudományos név, ami különleges nevezéktani védelmet élvez. Ez a taxonnév Michel Adanson francia természettudós és botanikus homotípikus szinonimáját, a Theka-t hivatott helyettesíteni. Ezt a fanemzetséget először 1782-ben Carl von Linné fia, ifjú Carl Linnaeus írta le.

Rendszerezés

A nemzetségbe az alábbi 3 faj tartozik:

Jegyzetek

  1. ↑ Sinónimos en Kew
  2. ↑ "Angiosperm Phylogeny Website - Lamiales". Missouri Botanical Garden.
  3. ↑ "GRIN Taxonomy for Plants - Tectona". United States Department of Agriculture.
  4. ↑ Heywood, V.H., Brummitt, R.K., Culham, A. & Seberg, O. 2007: Flowering Plant Families of the World. Royal Botanic Gardens, Kew.
  5. ↑ Singh, G. Plant systematics: an integrated approach. Science Publishers, 2004

Fordítás