Temirtau

Temirtau
Temirtau, Köztársaság utca
Temirtau, Köztársaság utca
Temirtau címere
Temirtau címere
Közigazgatás
Ország Kazahsztán
Alapítás éve1909
Irányítószám101400
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség185 082 fő (2015)
Terület296,1 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 04′, k. h. 72° 58′50.066667°N 72.966667°EKoordináták: é. sz. 50° 04′, k. h. 72° 58′50.066667°N 72.966667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Temirtau témájú médiaállományokat.

Temirtau (kazakul: Теміртау, oroszul: Темиртаy) iparváros Kazahsztán Karagandi területén. Lakosainak száma 2023-ban 171 890 fő volt. A város a Nura folyó mellett (a Szamarkand-víztározónál) található, Karagandától északnyugatra.

Történelem

Temirtaut 1905-ben alapították, amikor negyven szamarai család 1905. június 15-én telepedett le a Nura folyó bal partján. Az általuk alapított település egy dombról Zhaur (Жаур) nevet kapta. 1909-ben a települést Szamarkandszkijra (Самаркандский, röviden Szamarkand) keresztelték át. Az első iskola és az első kórház 1911-ben épült.

1933-ban megépült a Szamarkandszkij-Karaganda vízvezeték, hogy elősegítse a karagandai szénmező fejlődését. 1939-ben egy 20 x 300 méteres gátat építettek a Nura folyón keresztül, létrehozva a Szamarkand-víztározót, amely 1961-ig megmaradt. A Karaganda Állami Regionális Villamos Erőmű építése 1934-ben kezdődött, és az első turbina 1942-ben került üzembe. 1944-ben, annak ellenére, hogy még építés alatt állt, a kazak acélgyár elkezdte a termelést.

Az ArcelorMittal nemzetközi sajtóközpontja Temirtauban

A település 1945. október 1-jén városi rangot kapott, és átkeresztelték Temirtaura (kazak nyelven „Vashegy”). 1947 és 1949 között a japán hadifoglyokat a város közelében lévő táborban őrizték. 1950-ben megalapították a Karaganda Acélgyárat. Ennek megépítéséhez meghirdették az „országos intenzív építkezési tervet”, és sok fiatal került ide a Szovjetunió minden részéből és a szövetséges országokból, köztük sokan Bulgáriából.

1959-ben sorozatos zavargások és felkelések törtek ki a munkások körében, akik nagyon elégedetlenek voltak a rossz munka- és életkörülményekkel, valamint a víz-, élelmiszer-, áru-, szerszám- és egyéb erőforrás-ellátással a közigazgatás hibái miatt. Az összecsapásokban 16 munkás meghalt, 27-en megsebesültek, 70-et letartóztattak és elítéltek. A harcokban 28 rendőr is megsebesült.

Szökőkút a kohászok emlékműve előtt

1960-ban az 1. számú nagyolvasztó megkezdte az öntöttvasgyártást. 1963-ban megalapították a Karaganda Politechnikai Intézetet (ma Karaganda Kohászati Intézet), mint a Karaganda Acélgyárhoz kapcsolódó felsőoktatási intézményt. Az 1970-es években egy új sportkomplexum épült, amely egy 50 méteres uszodát, egy 15 000 férőhelyes stadiont, valamint egy fedett korcsolya- és jégkorongpályát tartalmaz. 1972-ben megnyílt a városban a „Kohász Kultúrpalota”, majd 1978-ban a város keleti részén található „Vosztok” rekreációs park a városlakók számára. 1978. július 29-én a második világháborúban elesett katonák emlékére állítottak örök lángú emlékművet.

1984-ben új lakónegyedet alakítottak ki, a Zenica-negyedet, a település bosnyák testvérvárosa tiszteletére. 1993 januárjában egy új Téli Kerttel bővült a Vosztok Park. A településen 30 általános oktatási iskola található, valamint két főiskola.

Népesség

Az 1999-es népszámlálás szerint a lakosság 170 481 fő volt, ami 2015-ben 185 082 főre emelkedett.

A népesség alakulása 1979 és 2017 között:
Lakosok száma
213 026
213 551
170 481
169 590
185 082
296 523
197919891999200920152017
Adatok: Wikidata

Sport

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ "www.stat.gov.kz/getImg?id=ESTAT106643". Hozzáférés: 2015. november 15.
  2. ↑ ВЕБЕР, Елена. Восстание рабочих в Темиртау в 1959 году: воспоминания очевидца (in Russian). Радио Азаттык, 21.08.2010
  3. ↑ БОРИСОВ, Сергей. Как подавляли в 1959 году рабочее восстание в Темиртау. Очевидцы вспоминают Archiválva 2015. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (in Russian). ЦентрАзия, KZ - Среда, 03.08.2005 Archiválva 2014. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  4. ↑ АСТАШИН, Никита Александрович. Темиртау-1959: опыт создания оперативно-войсковой группировк (in Russian). Военно-патриотический сайт «ОТВАГА», 28.02.2013
  5. ↑ History of Karaganda Metallurgical Works

Fordítás

Források

Kapcsolódó szócikkek