Templom-hegy

Templom-hegy
Ország
TelepülésJeruzsálem
Hely
Építési adatok
Elhelyezkedése
Templom-hegy (Jeruzsálem óvárosa)
Templom-hegy
Templom-hegy
Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
é. sz. 31° 46′ 40″, k. h. 35° 14′ 08″31.777778°N 35.235556°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 40″, k. h. 35° 14′ 08″31.777778°N 35.235556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Templom-hegy témájú médiaállományokat.
A Templom-hegy térképe (angol)
A Templom-hegy és Jeruzsálem délkeletről nézve

A Templom-hegy (héberül: הַר הַבַּיִת, Har ha-Bayīt, arabul: المسجد الأقصى, al-Masjid al-Aqṣā vagy الحرم الشريف, al-Ḥaram aš-Šarīf)) évezredek óta szent helyként tisztelt domb Jeruzsálem óvárosában. Jelentős mind a három ábrahámita vallás számára, mind a judaizmus, mind a kereszténység és az iszlám számára is, az Újszövetség evangéliumai többször említik. A jelenlegi területet két korai Omajjád-kori építmény, az Al-Aksza-mecset és a Szikla-mecset uralja több kisebb, késő bizánci, korai muszlim, mameluk és az oszmán korszakból származó építménnyel kiegészülve. Tizenegy kapujából tíz a muszlimok számára, egy a nem muszlimok számára használatos.

A judaizmus legszentebb helyének számít, ahol egykor két zsidó templom állt, a zsidó hagyomány szerint a Salamon király által Kr. e. 957-ben építtetett Első Templom, és a Kr. e. 516-ban megépült Második Templom. A Templom-hegy irányába imádkozik a zsidóság.

Az itt álló Al-Aksza-mecset az iszlám második legrégebbi mecsetje, udvara több mint 400 000 hívő befogadására alkalmas, így a világ egyik legnagyobb mecsetjének tekinthető. Mind a szunnita, mind a síita muszlimok számára ez számít az iszlám harmadik legszentebb helyének. A tér magába foglalja azt a helyszínt, amelyet Mohamed próféta mennybemenetelének tartanak. Ez volt egyúttal az első kibla, az a hely amerre a muszlimok imádkozás közben fordulnak.

A területet Jeruzsálem muszlim hatósága felügyeli, az izraeli erők a biztonsági ellenőrzést végzik. A nem muszlimok imádkozási tilalmát a "status quo"-ként emlegetett megállapodás részeként biztosítják.

Elhelyezkedése

A Templom-hegy egy keskeny, északról délre meredeken lefelé lejtő hegynyúlvány északi részét alkotja. Keleten a Kidron-völgy, nyugaton pedig a Türopoión-völgy fölé emelkedik, csúcsa 740 m tengerszint feletti magasságban van. Kr. e. 19 körül Nagy Heródes a hegy természetes fennsíkját kibővítette, feltöltette az üregeket és négy hatalmas támfallal körülvetette a területet. A mesterséges terjeszkedés eredményeként nagy, lapos felület jött létre, amely ma Jeruzsálem óvárosának keleti részét alkotja. A trapéz alakú platform nyugati irányban 488 m, keleti irányban 470 m, északi irányban 315 m és déli irányban 280 m hosszú, így teljes területe körülbelül 150 000 m² (37 hold).

A hegy északi támfala és a nyugati támfalának északi része is az ott megépült lakóházak miatt nem látható, a nyugati támfal déli része viszont szabadon áll, ezt a részt ismerik a Nyugati falként, ill. Siratófalként. A hegy déli és keleti támfalai teljes magasságukban láthatóak. Magát a platformot az óváros többi részétől a Türopoión-völgy választja el, ma az egykor mély völgyet a későbbi lerakódások nagyrészt elfedik.

Építményei

A Templom-hegyen megközelítőleg 300 000 muszlim hívő imádkozik a Ramadán alatt, 1996

A jelenlegi helyszín egy sík, terjedelmes, kőburkolatú térségként látható, körbe véve fákkal, bokrokkal, nyugati irányban kilátással az óváros felé, keleti irányban pedig az Olajfák hegye felé.

Itt található a befalazott Arany-kapu, amelyen át lépett be Jézus Jeruzsálembe az Olajfák hegye felől, a muszlimok 810-ben befalazták, a legenda szerint a Messiás eljövetelekor fog megnyílni.

Történet

Ókor

Az Ószövetségben, Mózes első könyvében az olvasható, hogy Ábrahám – a zsidóság és az izmaeliták ősatyja – amikor 100 esztendős volt, felesége fiút szült neki, akit Izsáknak neveztek. Amikor a gyermek nagyobb lett, Isten egy hegyet mutatott Ábrahámnak, hogy ott áldozza fel a fiát.

„Isten akkor azt mondta neki: »Vedd egyszülött fiadat, Izsákot, akit szeretsz, és menj el a Mória földjére. Áldozd fel ott egészen elégő áldozatul az egyik hegyen, amelyet majd mutatok neked!« Erre Ábrahám kora reggel felkelt, megnyergelte szamarát, maga mellé vette két szolgáját és a fiát, Izsákot, s miután fát hasogatott az egészen elégő áldozathoz, elindult arra a helyre, amelyet Isten mondott neki. A harmadik napon, amikor felemelte szemét, meglátta azt a helyet a távolban. Azt mondta erre szolgáinak: »Várjatok itt a szamárral; én meg a gyermek elmegyünk amoda, s miután imádkoztunk, visszatérünk hozzátok!« Vette tehát az egészen elégő áldozathoz való fát, feltette a fiára, Izsákra, ő pedig a tüzet és a kardot vitte a kezében. Amint így ketten együtt mentek, azt mondta Izsák az apjának, Ábrahámnak: »Apám!« Ő válaszolt: »Mit akarsz, fiam?« »Íme – mondta a fiú –, itt a tűz meg a fa, de hol van az egészen elégő áldozat?« Ábrahám azt felelte: »Fiam, Isten majd gondoskodik magának az áldozatról!”

Ábrahám engedelmeskedett, felment Izsákkal a hegyre, ráfektette az oltárra, és kést ragadott, hogy feláldozza. Ekkor megszólalt az égből Isten angyala, és megállította Ábrahám kezét, mondva, hogy Isten a parancsot csak próbatételnek szánta. Így Ábrahám a fia helyett egy kost áldozott fel. A hagyomány alapján ez itt, a Mórijá hegyén történt.

A Biblia alapján évszázadokkal később, a királyság korában Dávid király a hegyen állította fel az Istennek bemutatott áldozatok oltárát. Már ő akart templomot építeni, de a Biblia alapján ebben meg lett akadályozva:

„Én magam akartam állandó hajlékot építeni az Úr szövetsége ládájának, Istenünk zsámolyának. Az építkezést már előkészítettem, de Isten így szólt hozzám: Nem te fogsz házat építeni nevemnek, mivel a harcok embere vagy és vért ontottál... Fiadnak, Salamonnak kell fölépítenie.”

A hagyomány után Salamon király Kr. e. 970 körül emeltetett templomot itt az Örökkévaló Istennek.

A salamoni templomot Kr. e. 587-ben II. Nabú-kudurri-uszur babiloni uralkodó a várossal együtt leromboltatta. Később, a babiloni fogságból hazatérő zsidók fogtak hozzá az elpusztított város és a templom újraépítéséhez.

Kr. e. 19-ben Júdea helytartója, Nagy Heródes király hozzálátott a templom előcsarnokának nagy arányú kibővítéséhez és megszépítéséhez, így aztán sokan ezt az épületegyüttest harmadik templomnak is nevezik. Úgy tervezte meg a templom újjáépítését, hogy a Római Birodalom egyik legnagyobb épülete legyen, olyan nagy, hogy képes legyen befogadni a zarándokok hatalmas tömegét. A gazdagon díszített épület nagyobb lett, mint Salamoné, de építésének alapjául ugyanaz a terv szolgált. A kirobbant római-zsidó háború végén ezt a templomot Titus római hadvezér seregei pusztították el a várossal együtt, Kr. u. 70-ben. Később a zsidók kérésére még megkísérelték az eredeti templom újjáépítését, de végül nem építették meg.

Középkor

Az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot építtetett, amelyet nem sokkal később a Jeruzsálemet elfoglaló arabok leromboltak és aztán a saját muzulmán szent helyeiket építették fel ide.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ "Temple Mount/Al Haram Ash Sharif". Lonely Planet. Hozzáférés: 2018. április 17.
  2. 1 2 3 Sue Bryant (2006). Izrael. Booklands 2000 kiadó. 33–37. o. ISBN 978-963-9613-36-2. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  3. ↑ Gonen, Rivka (2003). Contested Holiness: Jewish, Muslim, and Christian Perspectives on the Temple Mount in Jerusalem. Jersey City, NJ: KTAV Publishing House, Inc. 4. o. ISBN 978-0-88125-798-4.
  4. ↑ Lundquist, John (2007). The Temple of Jerusalem. Greenwood Publishing Group. 103. o. ISBN 978-0-275-98339-0.
  5. ↑ Finkelstein, Louis; Horbury, William; Davies, William David; Sturdy, John (1999). The Cambridge History of Judaism. Cambridge University Press. 43. o. ISBN 978-0-521-24377-3.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Goren Tamás: Izrael
  7. ↑ Jol, HM, Bauman, P., és Bahat, D., Western Wall. 2006
  8. ↑ Gyürki László: A Biblia földjén
  9. ↑ "Tourism Min. Plan to Widen Jewish Access to Temple Mount Angers Palestinians". haaretz.com. 2014. október 7. Hozzáférés: 2025. augusztus 31.
  10. ↑ Elaine McArdle (2015. január 1.). "How to visit Temple Mount as a tourist: Old City, Jerusalem, Israel,". The Whole World is a Playground.
  11. ↑ Dr. J. Randall Price (2013). Rose Guide To The Temple. Rose Publishing. 135. o. ISBN 9781596364684.
  12. ↑ 1Móz 22.
  13. ↑ 1Krón 28,2-

Fordítás

Források

Kapcsolódó cikkek