Terep 2

Terep 2
Képernyőkép a Terep 2 működése közben
Képernyőkép a Terep 2 működése közben
PlatformokMS-DOS
Kiadási dátum1996
Műfajszimulációs videójáték

A Deformers, vagy közismertebb nevén Terep 2 egy 3D-s autószimulátor, melyet Nagymáthé Dénes egyetemista készített hobbiból, és 1996 körül az interneten ingyen letölthetővé is tett. A játék vonzó eleme az élethű fizika és a teljes szabadság: a pálya határain belül bármerre lehet autózni. A Terep 2 idejében az autós játékok nagy részében nem lehetett az előre kijelölt útszakaszról letérni, kivéve a Stunts nevű játékot. Ugyan a Terep 2-ben nincsenek fák és egyéb akadályok, ám van egy 300x600 háromszögből álló terep, melyen legalább tízféle, többé-kevésbé csúszós talajtípus van. Az autók képesek összetörni, akár totálkárosra is. A Terep 2-ben több autó is van, de ha elég ügyesek vagyunk, akkor akár saját textúrákat is készíthetünk az autóknak, a pályának pedig a domborzatát is megváltoztathatjuk. Az osztott képernyős játékmód pedig lehetővé teszi, hogy ketten is játsszanak. A játéknak hamar nagy híre lett – főleg a magyar játékosok körében. A Terep 2 mára már klasszikusként szerepel a köztudatban.

Jellemzői

Grafika

A Terep2 játék grafikai megvalósítása nem támaszkodik C/C++ könyvtárra, hanem direkt erre a célra kifejlesztett eljárásokat használ. Ennek ellenére is szép a grafikája, a remake-je is próbálja utánozni ugyanezt a grafikai stílust. A Terep 2 textúrái az egyes háromszögeken valójában nem perspektivikus, hanem a már perspektívában levetített nagyobb háromszögek 2D-s texturálásán alapulnak (párhuzamos vonalak a két befogó oldal mentén).

Texturing eljárások
Il remake XCTruck3D _Truck

Remake-ek

Az 1nsane játék megalkotásában nagy mértékben közreműködött Nagymáthé Dénes, mindazonáltal nem egy remake, mert más játék, másképp néz ki: a járművek törése viszont hasonlít.

A Terep 2 soha nem vált nyílt forráskódúvá, tehát a remake itt azt jelenti, hogy teljesen más játék. A CTruck3D sorozat, kiváltképp az XCTruck3D _Truck nevezetű alverzió a Terep 2 remake-je. Grafikája a Terep 2 stílusához és ilyen nagypixeles felbontáshoz tartja magát; annak ellenére, hogy semmi köze a DOS-hoz (ugyanis az X Window Systemen keresztül rajzolja ki a pixeleket, amit csak Linux/POSIX rendszerek használnak). A textúrázást is párhuzamos és nem perspektivikus vonalak segítségével csinálja, ezért a textúrák olyasmi torzulásokat mutatnak, amilyenek a Terep 2-ben gyakoriak, főleg ha egy talaj-háromszög közel áll a kamerához. A remake egy nyílt forráskódú program és standard C-ben íródott, tehát akárki megnézheti, hogyan épül fel. Van egy OpenGL-es alverzió is, a CTruck3D _Open, amely elég hűen visszaadja a Terep 2 grafikai stílusát.

Terep – 30th Anniversary Edition: 2026-os kiadás, amely tartalmazza az eredeti DOS-os játékot, indítóprogramot, több mint 50 pályát és autót a közösségi tartalmakból.

Fizika

A Terep 2 látszólag úgy éri el az autók élethű viselkedését, hogy minden autó úgy viselkedik, mint egy merev test, melyet 4 rugó tart: ámbár minden egyedi rugó (a 4 közül) csak akkor lép működésbe, ha a csúcs, amihez kapcsolódik, közelebb kerül a talajhoz, mint maga a rugó nyugalmi hossza. Ha az autó egyik csúcsa hozzáért a talajhoz, ez esetben egy ütközés van, egy merev test és egy végtelen tömegű 'fal' között, ennek köszönhetően az autó nem süpped be a talajba.

Az érintkezés a talajjal visszapattanást eredményez a megfelelő szabályok szerint; attól is függ, melyik csúcs érintkezik.

Kis Matlab/Octave program, ami bemutatja a Terep 2 fizikáját

Erre készült egy Matlab/Octave szimuláció. Ez a rugózást is beépíti és a talajról való visszapattanást is. Ebből kiindulva, az autó a játékban egy poliéder: van 27 csúcsa, egy helyzete és egy orientációja. A Terep 2-ben az autók poliéderek, és a merev test fizikai törvényeit követik, a grafikai ábrázolásuk másodlagosak. Az autók kormányozhatósága viszont azon alapul, hogy a kerekek a barázdáik mentén nem gátolják a mozgást, oldalt viszont igen.

Erre elegendő kiszámolni, mekkora lökettel próbál a kerék érintési pontjánál elhelyezkedő pont oldalirányba elmozdulni; fogjuk ezt a vektort és adunk az autó-poliédernek egy löketet az ellenkező irányba. Ezt a műveletet mind a 4 kerék esetén megcsináljuk: azontúl minden szimulációs lépés alkalmával megismételjük.

Ez csak egy közelítő megoldás, ugyanis az így szimulált autó oldalt lassan csúszik, ha meredeken áll, akkor is, ha csak statikus tapadás van (pl. aszfalton). Ezt a jelenséget megfigyelhetjük a Terep 2-ben is. Ez azonban egy ralis játéknál nem baj, mert szinte soha nincs statikus tapadás, mert az autók állandóan csúszkálnak.

Ahhoz, hogy egy behúzott fékekkel álló autó meghatározatlan ideig stabilan álljon egy Terep 2-féle szimulációban, egy 4 vektoregyenletes rendszerbe kell foglalni a 4 érintő csúccsal kapcsolatos információkat, és kiszámolni a 4 megoldó löketvektort, és ezeket beadni a merev testnek. Mindenféle egzakt megoldás, ami a járművek statikus tapadását korrekten szimulálni tudja, az a klasszikus mechanika komplikációiba torkollik. Mai terepautós videójátékokban, főleg ha piaci termékek, erre a célra kész C/C++ könyvtárakat használnak (pl. Screamer 4x4).