Terhelt

A büntetőjogban a terhelt az a személy, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka végzésének előírása vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.

Hatályos magyar szabályozása a 2017. évi XC. törvény 38. §-ban található.

A bizonyítási teher

A vád bizonyítása a vádlót terheli. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

A terhelt jogai

A terheltet megilleti a védelem joga. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet.

A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.

A védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező.

A terhelt jogosult arra, hogy:

A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy:

Források

Jegyzetek

  1. 1 2 Eljárási büntetőjog - Statikus rész, 123. o.
  2. 1 2 1998. évi XIX. tv. 43. § (1) bekezdés
  3. ↑ 1998. évi XIX. törvény 4. § (1) bek.
  4. ↑ 1998. évi XIX. törvény 4. § (2) bek.
  5. ↑ 1998. évi XIX. törvény 5. § (1) bek.
  6. ↑ 1998. évi XIX. törvény 5. § (2) bek.
  7. ↑ 1998. évi XIX. törvény 5. § (3) bek.
  8. ↑ 1998. évi XIX. törvény 5. § (4) bek.

Kapcsolódó szócikkek

További információk