 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fürgeszöcskék témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fürgeszöcskék témájú kategóriát.
|
A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartozó szöcskék (Tettigonioidea) öregcsaládjának egyetlen recens családja (a Haglotettigoniidae család kihalt).
A fajok többsége trópusi. Magyarországon 43 fajuk él, ezek közül 14 védett, 3 fokozottan védett.
Testalkatuk a sáskákéhoz hasonló, de csápjuk jóval hosszabb a sáskákénál; testhosszuk felénél mindig hosszabb, akár a testhossz ötszörösét is elérheti. A szintén hasonló alkatú tücsköktől egyértelműen megkülönbözteti őket, hogy lábfejük négy ízből áll, míg a tücsköké csak háromból. A nőstények tojócsöve széles, szablya alakú.
Bal szárnyukon úgynevezett ciripelő ér fejlődött ki. A bőrszerű bal szárnyacska a jobb szárny fölött fekszik; a ciripelő hangot a két szárny összedörzsölésével keltik.
A növényevő sáskáktól eltérően a szöcskék többsége vegyesen táplálkozó ám előnyben részesítik a ragadozó életmódot, de vannak tisztán növényevők és ragadozók is. Ugyancsak feltűnő eltérés, hogy a sáskáktól eltérően a legtöbb szöcske éjjel aktív. De a hazai fajoknál ez nem jellemző. Sok faj szárnya redukált; ezek a fajok röpképtelenek.
A hímek elülső szárnytöveiket összedörzsölve ciripelnek – énekük általában hosszabb, gyakran élesebb, áthatóbb hangú a sáskákénál.
Petéiket a földben vagy növények megrepedt szárában helyezik el.
Alcsaládok a fontosabb magyarországi nemekkel és fajokkal:
