| Tiaprid | |
| IUPAC-név | |
| N-(2-dietilaminoetil)-2-metoxi-5-metilszulfonilbenzamid | |
| Kémiai azonosítók | |
| PubChem | 5467 |
| ChemSpider | 5268 |
| EINECS-szám | 256-907-9 |
| DrugBank | DB13025 |
| KEGG | D08590 |
| ChEBI | 94666 |
| ATC kód | N05AL03 |
| Gyógyszer szabadnév | tiapride |
| Gyógyszerkönyvi név | Tiapridi hydrochloridum |
| InChIKey | JTVPZMFULRWINT-UHFFFAOYSA-N |
| UNII | LAH70H9JPH |
| ChEMBL | CHEMBL84158 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C15H24N2O4S |
| Moláris tömeg | 328,43 g/mol |
| Farmakokinetikai adatok | |
| Metabolizmus | májban kis mértékben |
| Biológiai felezési idő |
3 h |
| Fehérjekötés | kis mértékben |
| Kiválasztás | vesén alapvetően változatlan formában |
| Terápiás előírások | |
| Alkalmazás | orális, intramuszkuláris, intravénás |
A tiaprid a benzamid csoportba tartozó atípusosnak tekinthető antipszichotikum (neuroleptikum).
Az adenil-cikláz-dependens D2 dopamin receptor szelektív antagonistája, részben a D3 receptorokon fejti ki hatását, viszont nem rendelkezik affinitással a D1 dopaminreceptor irányában. Nyugtató illetve mozgást gátló hatása csekély, hatását a dopamin iránt érzékennyé vált receptorokon fejti ki. Szorongást oldó hatása független dopamin antagonista hatásától. A tiaprid sem fizikai, sem pszichés függőséget nem okoz.
Relatív ellenjavallat:
Központi idegrendszerre szedatív hatást kifejtő szerekkel együttes alkalmazása kerülendő, mivel a hatás felerősödése, valamint légzésdepresszió léphet fel:
Antagonista hatása lehet: