Tigrisszem
| Tigrisszem | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | sólyomszem |
| Kémiai név | szilícium-dioxid |
| Képlet | SiO2 |
| Kristályrendszer | trigonális |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Oxidásványok |
| Alosztály | 1:2 típusú fém-oxidok |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok |
| Szín | sárgás, piros, kékesszürke |
| Porszín | fehér |
| Fény | üvegfényű, törési felületén zsírfényű |
| Átlátszóság | átlátszó, áttetsző, átlátszatlan |
| Keménység | 7 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | kagylós |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrisszem témájú médiaállományokat. | |
A tigrisszem vagy sólyomszem a kvarc ásvány egyik drágakőként használt változata.
A sólyomszem tompa kékesszürke színű, párhuzamosan elhelyezkedő, igen finom amfibol-azbesztszálakat tartalmazó, lemezes-rudas kvarcváltozat. Ritkán egyszínű az egész darab, rendesen vékonyabb-vastagabb aranysárga sávok váltakoznak a sötét alapszínnel. A sárga színt az amfibol-azbesztnek vas-hidroxid által festett mállásterméke okozza. A nagyobbrészt mállott, aranysárga, sárgásbarna példányok neve tigrisszem.
A sólyomszem is, a tigrisszem is a 19. században került először Európába, s eleinte mind a kettő drágán fizetett, divatos kő volt. Egyedüli fontos lelőhelyük a dél-afrikai Oranje folyótól északra fekvő Griquatown vidéke, ahol átlagosan centiméter vastag lemezeik vörösbarna, okkersárga jáspispaláknak repedéseit töltik ki. A lemezeket a két ásvány rendesen együttesen alkotja. Németországban, Idar Obersteinban csiszolják őket.
Források
- Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
- Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
- Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
- Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.