Toratau

Toratau
Éjszaka
Éjszaka

OrszágOroszország
HegységDéli-Urál
Elhelyezkedése
Toratau (Oroszország)
Toratau
Toratau
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 33′ 16″, k. h. 56° 05′ 56″53.554444°N 56.098889°EKoordináták: é. sz. 53° 33′ 16″, k. h. 56° 05′ 56″53.554444°N 56.098889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Toratau témájú médiaállományokat.

A Toratau (vagy Tratau; baskírül: Торатау – „erőd hegy”) a négy shihan (elszigetelt hegy) egyike, az Isimbaji járásban található, Sztyerlitamak város határán. A település és a régió jelképe, a zászlójukon is megtalálható. 1960-tól országos jelentőségű műemlék védelem alatt álló régészeti terület, 1965 óta természeti emlék.

A késő paleozoikumban egy meleg tenger fenekén alakult ki, a keletkezés idejét a hegy kövületi vizsgálatai alapján 230–285 millió évvel ezelőttre határozták meg.

Földrajzi helyzete

A hossza 1 km, a szélessége 850 m, a magassága a Belaja folyó felett 220 m, a talajszint felett 200 m, a tengerszint feletti abszolút magassága 338 m.

Kúp alakú. A lejtők meredeksége: 20–30 fok, de nem képeznek sziklás párkányokat. Az alsó részt esztrich borítja. A hegy északi lejtőjének tövében források találhatók, az egyik kénes vizű.

A hegy lábánál található Baskíria egyik legmélyebb karszttava: a Tugarsalgan tó.

Flóra

Toratau növényvilága 404 növényfajt foglal magában, ami majdnem a negyede Baskíria teljes növényfajainak. Endemikus fajokban is gazdag, 21-et azonosítottak itt (Dianthus acicularis, Clausia agydeliensis, Pedicularis uralensis) és másokat. 15 ritka, védelemre szoruló növényfaj él itt, amelyek szerepelnek a Baskír Köztársaság Vörös Könyvében, közülük 8 az Orosz Föderáció Vörös Könyvében is szerepel.

Fauna

Az állatvilág képviselőinek 120 faját azonosították 97 nemzetségből és 52 családból. Élnek itt többek között szöcskék, lepkék (apolló, vitorlásmoly stb.), vöröses ürge.

A Coleoptera rendbe tartozó, növényevő fitofágbogaraknak 340 faját találták itt. Egy részük reliktum, amely bizonyos növénycsoportokhoz kötődik.

Az Orosz Föderáció és a Baskír Köztársaság Vörös Könyveiből olyan ritka fajokat találtak a Torataun, mint az alpesi márna (Rosalia alpina), a ritka poszméh (Bombus paradoxus), a sztyeppei poszméh (Saga pedo), a közönséges imádkozó sáska ( Mantis religiosa ) és a közönséges rézsikló ( Coronella austriaca ). Emellett 22 faj is szigorú védelem alatt áll, és 37 faj az európai vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelméről szóló egyezmény (1979. évi Berni Egyezmény) értelmében.

Védelem

A hegy jogi státusza és kulturális értéke ellenére ezt a helyet a bányászat potenciális helyszíneként tartják számon. Ily módon gyakorlatilag az összes hegyet kizsákmányolták. Egy szervezet alakult, hogy megvédje Torataut a hasonló tevékenységektől.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. 1 2 "Тратау (Торатау), ГАУН РБ «Башкирская энциклопедия», 2018". 2019. december 24. dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite web}}: Check |url= value (súgó) башкирская-энциклопедия.рф
  2. 1 2 "Торатау" (orosz nyelven). 2021. április 25. Hozzáférés: 2021. április 25.
  3. 1 2 "О Торатау". 2021. április 25. Hozzáférés: 2021. április 25.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) (oroszul)
  4. ↑ "Флора Торатау |" (orosz nyelven). 2020. november 15. 2022. május 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. május 31. {{cite web}}: Unknown parameter |deadlink= ignored (|url-status= suggested) (súgó) (oroszul)
  5. ↑ И. Р. Хисматуллин // "ГЕОЭКОЛОГИЧЕСКИЙ АНАЛИЗ СТЕРЛИТАМАКСКИХ ШИХАНОВ: ПОСЛЕДСТВИЯ И ПЕРСПЕКТИВЫ АНТРОПОГЕННОГО ВОЗДЕЙСТВИЯ НА КОМПЛЕКСНЫЕ ПАМЯТНИКИ ПРИРОДЫ" (PDF). oaji.net. 2018. szeptember 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. február 3. {{cite web}}: Unknown parameter |deadlink= ignored (|url-status= suggested) (súgó) Вестник Кемеровского государственного университета, 2014 № 2 (58) Т. 2, с.78
  6. ↑ "Наша миссия". 2021. április 25. Hozzáférés: 2021. április 25.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) (oroszul)

Fordítás