Tourmalet

Tourmalet-hágó (Col du Tourmalet)
Kilátás a keleti oldalról, La Mongie felett
Kilátás a keleti oldalról, La Mongie felett
Földrajzi adatok
Országok Franciaország
FekvésePireneusok, Hautes-Pyrénées megye
Legmagasabb pont2115 m m
Elhelyezkedése
Tourmalet-hágó (Hautes-Pyrénées)
Tourmalet-hágó
Tourmalet-hágó
Pozíció Hautes-Pyrénées térképén
é. sz. 42° 54′ 25″, k. h. 0° 08′ 53″42.906944°N 0.148056°EKoordináták: é. sz. 42° 54′ 25″, k. h. 0° 08′ 53″42.906944°N 0.148056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tourmalet-hágó témájú médiaállományokat.

A Tourmalet-hágó (franciául Col du Tourmalet, IPA: [tuʁmalɛ]) a franciaországi Pireneusok egyik legismertebb és legmagasabb közúti hágója, amely 2115 méteres tengerszint feletti magasságban található Hautes-Pyrénées megyében, Tarbes városától délre, a Magas-Pireneusok (Hautes-Pyrénées) hegycsoportjában. Ez a legmagasabban fekvő közúti hágó a francia Pireneusokban.

Elhelyezkedése, környezete

A hágó Franciaország délnyugati részén, a Pireneusok központi vonulatában, Okcitánia régió Hautes-Pyrénées megyéjében helyezkedik el. Összeköti a nyugati oldalon fekvő Luz-Saint-Sauveur városát (és a Gave de Pau folyó völgyét) a keleti oldalon található Campan-völggyel (Vallée de Campan) és Sainte-Marie-de-Campan községgel, az Adour folyó völgyével. A hágó fölé magasodik a Pic du Midi de Bigorre (2877 m) csúcsa, amelyen egy híres csillagvizsgáló található. A hágó télen általában le van zárva a közúti forgalom elől a jelentős hómennyiség miatt (jellemzően októbertől májusig/júniusig).

Ismertetése

A Pireneusokban nincs magasabban fekvő aszfaltozott közúti hágó, mint a Tourmalet, és kevés helyszín rendelkezik hasonló jelentőséggel és örökséggel a kerékpársport történetében. Rendkívül népszerű az amatőr kerékpárosok körében is, akik nyáron tömegesen másszák meg a legendás emelkedőket. A hágó a Tour de France kerékpáros körverseny egyik ikonikus helyszíne, amelynek útvonalába rendkívül gyakran, a verseny története során már több mint 85 alkalommal bekerült (2023-ig bezárólag), többször, mint bármely más hágó.

A hágó és a hágóutak

A Tourmalet mindkét oldalról kihívást jelentő, hosszú és meredek emelkedővel közelíthető meg. 2010-ben, a Tour első pireneusi látogatásának és a Tourmalet első szereplésének századik évfordulóját ünnepelve, a verseny programjában mindkét irányból megmászta a mezőny a hágót, a keleti oldal pedig hegyi befutóként szolgált.

Fontos helyi események

Ha egy hely nevében benn van a sorsa is, akkor a Col du Tourmalet örök időkre arra „kárhoztatott”, hogy a kerékpársport leghíresebb versenyének leglátogatottabb és legnagyobb tiszteletnek örvendő hegye legyen.... Az Adour és Campan-völgyek felett terpeszkedő mogorva, szürke hegytömb, a Tourmalet – a név jelentése szó szerint „rossz kerülőút” – tehát bekerült névrokona, a Tour de France útitervébe. Pedig a versenyt alapító Henri Desgrange (aki az Alpokat részesítette előnyben) ...tiszta őrültségnek tartotta az elképzelést, hogy a mezőny a Tourmaletre másszon.... munkatársa Alphonse Steinès, aki maga is tehetséges kerékpáros volt, 1910 januárjának végén indult útnak a Pireneusokba felderíteni a terepet. Dacolva a hegy lábánál levő fogadóban kapott tanáccsal, miszerint a Col (hágó) júliusban is alig járható, januárban meg lehetetlen feladat, a vakmerő újságíró autóval, majd kerékpárral a hágó három kilométeres körzetéig jutott, ahol elakadt a hóban és gyalog folytatta útját. Steinest másnap hajnali három órakor találta meg a felkutatására indult mentőcsapat, kábultan, a hidegtől és fáradtságtól tántorogva, de diadalittasan küldte táviratát Desgrange-nak: Átkeltem Tourmalet-n. Stop. Nagyon jó út. Stop. Tökéletesen járható. Stop.
A másik híres eset három évvel később, 1913-ban történt, amikor a francia Eugène Christophe látszólag a Tour de France dicsősége felé tekert. Másodikként haladt át a belga Philippe Thys után a Tourmalet csúcsán, azonban a keleti oldalon lefelé ereszkedés közben eltört kerékpárjának első villája. A korabeli szabályok szerint külső segítséget nem vehetett igénybe a javításhoz. Christophe több mint tíz kilométert gyalogolt lefelé a hegyről Sainte-Marie-de-Campan faluig, ahol felkereste a helyi kovácsműhelyt. Ott, a kovács felügyelete mellett, de saját kezűleg kellett megjavítania a villát. Ez órákig tartott, és bár a versenyt folytatni tudta, minden esélyét elvesztette a győzelemre. Ez az eset az emberi kitartás és a Tour korai, heroikus korszakának egyik legismertebb történetévé vált.

Christophe többszöri balszerencsés szereplését követően később vigasztalhatta a tudat, hogy ez az első, drámai élménye beemelte őt a Tour de France hőstörténeteibe. A kovácsműhely épülete ma is áll a faluban, emléktábla őrzi az eseményt.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. 1 2 Daniel Friebe – Pete Golding: Hegynek fel Európa legkiválóbb kerékpáros kaptatói. National Geographic, 2012. ISBN 978-615-5105-29-6
  2. ↑ Pierre Carrey francia író a korról: „Olyan korszakról beszélünk, amikor az ember épphogy csak megtanult repülni, a holdra szállás ötlete pedig még teljesen a tudományos-fantasztikus irodalom berkeibe tartozott. A hegymászás egyet jelentett a természettel való dacolással, az istenekre való fittyet hányással. A nagyszerű, bátor férfiak és repülő gépeik igen gyakran szerencsétlenül ripityára törve értek földet.”

Források, irodalom