Tournai
| Tournai | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Régió |  Hainaut (tartomány) | ||
| Székhely | Tournai | ||
| Polgármester | Christian Massy (PS) | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám | 069 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 69 554 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 319 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 24 m | ||
| Terület | 213,75 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 36′ 20″, k. h. 3° 23′ 17″50.605556°N 3.388056°EKoordináták: é. sz. 50° 36′ 20″, k. h. 3° 23′ 17″50.605556°N 3.388056°E | |||
 | |||
 | |||
| Tournai weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tournai témájú médiaállományokat. | |||
Tournai (hollandul Doornik) belga város Vallóniában, Hainaut tartomány fővárosa, a Tournai-i egyházmegye püspöki székvárosa. Belgium legnagyobb területű városa.
Fekvése
Tournai a flamand alföld déli peremén, az Escaut (Schelde) folyó partján fekszik, Brüsszeltől 85 km-re nyugatra és Lille-től 25 km-re keletre.
A név eredete
A név eredete valószínűleg gall; turno gall nyelven dombot jelentett.
Története
Az első században a várost Turris nerviorum, később a negyedik században Turnacum és Turnaco néven említették.
Városrészei
Látnivalók
Az óváros egy része a kulturális világörökség része — kérdéses, hogy ez a „Lyukas híd” elbontása után is így marad-e.
- Notre-Dame-székesegyház - a világörökség része
- Musée des Beaux-Arts (szépművészeti múzeum)
- Musée d'Histoire Naturelle de Tournai (természettudományi múzeum)
- La Maison Tournaisienne (néprajzi múzeum)
Egyedi különlegessége volt a Pont des Trous (Lyukas híd), Európa egyik legutolsóként fennmaradt középkori vízi városkapuja, ami évszázadok óta a város egyik szimbóluma volt a Scheldt folyó fölött. A folyó két partján egy-egy vaskos torony áll. Közöttük egy három csúcsívvel tartott kőhíd vezetett át a tetején pártázatos gyilokjáróval. Az építmény a kereskedőváros belső védelmi rendszerének részeként a 13-14. század fordulóján épült ki:
- a bal parti torony 1281-ben,
- a jobb parti 1304-ben,
- a híd 1329-ben.
A középső ívet a második világháború elején felrobbantotta a brit hadsereg. 1948-ban, amikor újjáépítették,a hajók kedvéért kissé megnagyobbították a belső ívet. A 2000-es években a híd az 1984 óta tervezett Szajna-Scheldt-összekötés akadályává vált. Az Európai Unió ezzel a beruházással kívánja a nagy teherszállító hajók számára átjárhatóvá tenni Északnyugat-Európa folyórendszereit úgy, hogy a szajnai francia kikötők tengeri kijáratot kapjanak. 2019. január 28-án a városi önkormányzat az erős helyi civil tiltakozás ellenére megszavazta a Lyukas híd lebontását. Márciusban azt is bejelentették, hogy a hidat nem azonnal építik újjá, hanem később döntenek sorsáról. A hidat 2019. augusztus 6-án lebontották.
Jegyzetek
- ↑ "Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018". Statbel. Hozzáférés: 2019. március 9.
- ↑ Zsuppán András: Lebontották Európa egyik utolsó vízi városkapuját
Források
 |
Ez a belga településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |