Tundra

A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak (gyakran csak 2-3 hónap, de nem minden esetben). Két fő típusa a sarkvidéki és a hegyi (alpesi) tundra. A sarkvidéki tundra főleg a Jeges-tenger partvidékére és szigeteire jellemző, majdnem egyszintű övezet; a déli féltekén alig van jelen. A hegyi (alpesi) tundra a magashegységek felső régióiban található meg és a hóhatáron végződik, ott ahol a hó és a jég nyáron is megmarad.

A globális felmelegedés hatására a tundraövezet a sarkok felé tolódik.

Nevének eredete

A tundra szó az orosz тундра (tûndra) kifejezésből ered, amely pedig a kildin számi szóból származik: тӯндар (tūndâr), jelentése: „fátlan hegyvidék” vagy „felföld”. Francia etimológiai források azt állítják, hogy a nyugati nyelvekbe átkerült orosz szó a finn-számi "tunturi" szóból ered, mely jelentése „kopár hegy” vagy „kopár hegyhát”.

Határai, elterjedése

A sarki jégsapkákat nem különítik el önálló biomnak annak ellenére, hogy (főleg vizeik) nem teljesen élettelenek. Mivel azonban élőviláguk rendkívül szegényes és döntően szezonális, többnyire ez utóbbi részeként tárgyalják őket. Átmenetük a tundra felé folyamatos, ezért határvonalukat többnyire nem az élővilág valamely jellemzője alapján húzzák meg, hanem egy mesterséges, éghajlati paraméter alapján: a legmelegebb hónap átlaghőmérsékletének 0 °C-os izotermáján belül van a jégsapka, azon kívül a tundra (Keveiné). Az Antarktisz és Grönland szárazföldi jégsapkáját a WWF a sivatagok közé sorolja, ezek az ún. jégsivatagok.

A tundra a szárazföldi területeken az összefüggő, széles övben fogja körül az északi jégsapkát. A déli jégsapka viszont nemcsak hogy lefedi szinte a teljes Antarktiszt, de nagy területeken még túl is terjeszkedik rajta. Ezért itt tundra jellegű növényzet csak foltosan — leginkább a Graham-föld egyes részein és a környező, még az Antarktikus faunabirodalomhoz sorolt szigeteken.

A fentiekből adódóan a tundra elterjedése elvileg cirkumpoláris, azaz a sarkvidékek körüli, jellemzően azonban cirkumboreális (az északi sarkvidéket környező).

Az Antarktisz „meleg oázisait” a vulkáni utóműködés melegíti. Ezeken a helyeken gazdag a mohavegetáció. A déli tundra növénytársulásai kevéssé tanulmányozottak, ezért a továbbiakban csak az északival foglalkozunk.

Az északi tundrát dél felé az ugyancsak cirkumboreális elterjedésű tajga öv (északi erdők öve) váltja fel. A két nagy biom átmeneti zónája az erdős tundra.

Talajai

Az állandó sarki jég alatt nem alakul ki valódi talaj, csak egy fagytörmelék-zóna. A szubpoláris övre a fagymintás talajok jellemzőek. Ezekben a talajszerű alkotók különböző (gyűrűs, illetve kőzethálózatos) talajszerű formákba rendeződnek: a lejtőkön az agyagos anyag girlandos formába, köves térszínen kőzetbarázdákba.

A tundrán a szilikátos kőzeteken egyszerű, kőzethatású (litomorf) úgynevezett ranker talajok fejlődnek ki. A legmelegebb hónap 0 °C-os izotermájától távolodva a szerves anyagok felhalmozódása már valódi talajok kialakulását is lehetővé teszi. Ezek fő jellemzője a glejesedés. Típusai:

• glejes tundratalaj,
• tőzeges-glejes tundratalaj,
• réti jellegű tundratalaj,
• podzolos-glejes tundratalaj (Keveiné).

Az északi tundra felosztása, növénytársulásai

A tajga övtől észak felé haladva:

• Az erdős tundra átmeneti jellegű növénytársulás, amit alacsony, illetve törpe fák és cserjék uralnak. A hideg és a kevés csapadék miatt zárt erdővegetáció már nem tud kialakulni. Az erdőfoltok fái úgy letörpülnek, mint a magashegyekben az erdőhatáron, itt azonban az erőhatár vonala nem jelölhető ki (Keveiné), az átmeneti sávban a tajga és a tundra átmenete foltosan fokozatos. A táj képe az erdős pusztára emlékeztet, de itt száraz puszta helyett nedves, a lápokra emlékeztető talajú tundra váltakozik a ligetes erdőfoltokkal. A fák azért maradnak satnyák, mert hideg miatt (az év nagy részében fagyott talajból) nem tudnak elegendő vizet fölvenni (Mecseki).
• A törpebokros–cserjés tundrát előbbitől a poláris fahatár választja el.
• A tőzeghalmos tundra jellemzői a 3–4 m magas tőzeghalmok,
• A mohos tundra ott alakul ki, ahol a lágyszárú virágos növények már nem élnek meg.
• A zuzmós tundrán már a félcserjék és a mohák sem maradnak meg. Ez a vegetációzóna különösen fajszegény.

Intrazonálisan, domborzati hatásra alakul ki a szélsőségesen rövid vegetációs periódusú hegyi tundra — ez foltosan a tundra övön kívül, tehát extrazonális helyzetben is rendszeresen feltűnik.

Környezeti tényezők az északi tundrán

A levegő hőmérséklete sosem emelkedik +10 °C fölé; télen többnyire -30/-40 °C. A sarki nyár idején csak az átfagyott talaj felszíne enged fel, és állandóan jeges szél fúj.

Az örök fagyra jellemzőek a talaj felső rétegének ismételt átfagyása és felengedése, az szoliflukció okozta jelenségek (pl. sárfolyás). A különböző okokból mozgó talajon a növényzet sokkal nehezebben telepszik és marad meg.

Az északi tundra élővilága

Annak ellenére, hogy a tundra nagy területet borít, növény- és állatvilága fajszegény, a biodiverzitás csekély.

Képek

• 
  Bolshezemlskaja tundra, Oroszország
• 
  Nunavut tundra, Kanada
• 
  Salix glauca Grönland keleti részén
• 
  Nagyrészt Salix glauca-ból álló tundravegetáció Grönland keleti részén
• 
  Norvég tundra
• 
  Virágos növények a tundraövezetben, Baffin-sziget, Kanada
• 
  Zuzmók tundraövezetben
• 
  A Salix spec gyepes termetű
• 
  Dryas octopetala azaz havasi magcsákó

Jegyzetek

Források

• Tuba Zoltán - Szerdahelyi Tibor - Engloner Attila - Nagy János: Botanika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007.
• Keveiné: Keveiné Bárány Ilona: Talajföldrajz és biogeográfia^{[halott link]}
• Mecseki: Oktatási segédlet a Mecseki Természettudományos Élményközpont foglalkozásaihoz Archiválva 2021. december 13-i dátummal a Wayback Machine-benMecseki Természettudományos Élményközpont

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tundra témájú médiaállományokat.

• WWF tundra
• Arktiszról
• Arktisz
• British Antarctica Survey

Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!