Unisz

Unisz
Unasz, Wenisz
előd egyiptomi fáraó utód Dzsedkaré Iszeszi V. dinasztia Teti
Uralkodása	i. e. 2375–2345
Prenomen	Unisz
Nomen	Unisz
Apja	?
Anyja	?
Főfelesége	Nebet, Henut
Gyermekei	Unisz-anh, Iput, Hemetré, Hentkauesz, Nefertkauesz, Neferut, Szesszeset-Idut
Fontosabb építkezései	Unisz-piramis
A Wikimédia Commons tartalmaz Unisz témájú médiaállományokat.

Unisz, Unas (ur.: kb. i. e. 2375 – i. e. 2345) az egyiptomi óbirodalom V. dinasztiájának kilencedik, utolsó fáraója.

Családja

Származásáról semmit nem tudni. Két felesége ismert, Nebet, aki viselte a jogar úrnője címet, és Henut. Őket férjük szakkarai piramisa mellett temették el közös masztabába. Unisz egyetlen ismert fia Unisz-anh (neve jelentése „Unisz él”), akit apja piramisához közel temettek el, sírkápolnája ma a chicagói Field Museumban található. Unisz hat ismert (vagy nagy valószínűséggel neki tulajdonított) lányai közül Iput közvetlen genealógiai kapcsolatot biztosít a következő dinasztiához: férje a VI. dinasztia első uralkodója, Teti.

Lányai közül Hemetré „Hemi” hercegnő, akit a szakkarai D65-ös sírba temettek, fontos kultikus szerepet töltött be Teti egyik templomában. Hentkaueszt apja szakkarai sírkomplexumában temették el egy férfival, aki valószínűleg a férje. Hemetré és Hentkauesz is elsőszülött hercegnőre utaló címet viselt („a király első lánya” illetve „a király legidősebb lánya”), talán különböző feleségek első lányai voltak. Neferut hercegnő egyetlen említését Henut királyné sírja közelében találták egy kőtömbön, valószínűleg Unisz lánya. Nefertkauesz, aki egy Mehu nevű vezír felesége volt, sírja datálása és elhelyezkedése alapján szintén Unisz lánya lehetett, ahogy Szesszeset Idut is, aki uszurpált egy sírt Unisz piramisa közelében.

Piramisa

Piramisa Szakkara középső része, Dzsószer komplexuma mellett a déli oldalon helyezkedik el. A piramist II. Ramszesz fia, Haemuaszet herceg renováltatta a XIX. dinasztia idején, erről a déli oldalon felirat tanúskodik. Alaposan feltárták a völgytemplomot, a halotti templomot és a hozzá vezető feljárót is, amelynek falain éhínség-jelenetek is találhatók. A piramis környéke a szaiszi és a perzsa korban is kedvelt temetkezőhely volt.

A halotti templom alatti alagútrendszerben feltételezik a II. dinasztia első két fáraójának, Hotepszehemuinak és Nebrének sírját is. A felvezető út Dzsószer komplexumának keleti falánál megtörik, itt a déli oldalánál találták meg a piramis hajóárkait. A felvezető út egy része napjainkban olyan fedett, mint eredetileg volt, ez természetesen rekonstrukció. A feljáróút alépítményében a Dzsószer-komplexumból származó, feliratos köveket találtak, ami arra utal, hogy az Unisz idejében már elhagyott és romos volt.

Helyi mészkőből készült. Napjainkban alig felismerhető hatalmas domb, déli oldalán burkolat-maradványokkal. Az V. dinasztiától kezdve a piramisépí­tészet hanyatlik, az ekkor emelt síremlékek már kisebb és rosszabb minő­ségű konstrukciók.

Piramisszövegek

Unisz piramisában írták fel először a Piramisszövegek néven ismert rituális és mágikus halotti szöve­geket, amelyek az egyiptomi vallás legrégebbi írásos emlékei, egyes részek azonban kétségtelenül régebbi időre mennek vissza (a piramisszövegek tehát nem a gízai piramisokban találhatóak). A VI. dinasztia egyes uralkodói és egyes királynék is felírták ezeket a piramisaikba, az Óbirodalom államának bukása után pedig közemberek is alkalmazhatták koporsóikon. Egyes részletei a Kapuk könyvébe is átkerültek. A piramisszövegek többféleképpen festik le az elhunyt fáraó túlvilági sorsát, a fáraó veszélyekkel teli utazását az ég felé. A legnagyobb gondot a túlvilágra történő átkelés okozza, vagy Thot veszi a szárnyára, esetleg maga repül, mint a madár. Egyes változatok szerint a tömjén füstjén lebeg felfelé, néha sugarakon jut fel, vagy létrán éri el úticélját, ahol maga is istenné válik: az istenek társaságába kerül. A különböző szövegek között nagy eltérések vannak, ismeretesek olyan részletek is, amelyekben a halott fáraónak dolgoznia kell a túlvilágon.

A vallás és királyi hatalom megváltozása

Unisz és előde, Dzsedkaré Iszeszi uralkodása során az ókori egyiptomi vallás és királyi ideológia igencsak megváltozott; erről a változásról először Unisz alatt bizonyosodhatunk meg. Az V. dinasztia fáraóinak Hórusz-nevével díszített agyag pecsétmaradványok statisztikai vizsgálata arra utal, hogy az uralkodó kultusza Unisz alatt meggyengült. Ez a folyamat Unisz utóda, II. Teti ideje alatt folytatódott, ugyanis mindössze két olyan pecsétről tudunk, amely II. Teti Hórusz-nevét viseli. Egyiptológusok úgy vélik, hogy ez a folyamat a királyi hatalom megrendülését és egyidejűleg a bürokrácia és papság megerősödését szimbolizálja.

Ozirisz, a halottak istenének kultusza ezzel egyidejűleg egyre fontosabb lett és Ozirisz átvette a fáraó helyét mint az egyiptomiak túlvilági életének garantálója. Hartwig Altenmüller egyiptológus szerint a korabeli egyiptomiak számára a túlvilági élet már nem az alattvaló és fáraó közötti, hanem az alattvaló és Ozirisz közötti közvetlen kapcsolattól függött. Ozirisz kultuszának erősödésével ellentétben Ré, a napistan kultusza háttérbe szorult annak ellenére, hogy Ré maradt a legfontosabb egyiptomi isten. Ezt tükrözi az, hogy sem Dzsedkaré Iszeszi, sem Unisz nem építtetett naptemplomot az V. dinasztiabeli elődeikkel ellentétben. Unisz és Menkauhór, egy másik korabeli fáraó neve nem is utal Ré istenre, megszakítva egy évszázados hagyományt.

Jegyzetek

Források

• ↑ Allen és Der Manuelian 2005: James P. Allen – Peter Der Manuelian: The Ancient Egyptian Pyramid Texts. (angolul) Atlanta: Society of Biblical Literature. 2005. = Writings from the Ancient World, 23. ISBN 978-1-58983-182-7  
• ↑ Altenmüller: Hartwig Altenmüller: Old Kingdom: Fifth Dynasty. In Donald B. Redford: The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, Volume 2. (angolul) Oxford: Oxford University Press. 2001. ISBN 978-0-19-510234-5  
• ↑ Dorman et al. 2015: Peter F. Dorman – John R. Baines – Edward F. Wente – Alan Edouard Samuel – Samuel Alan K. Bowman: Ancient Egypt: The 5th Dynasty (c. 2465–c. 2325 BCE). Encyclopædia Britannica (angolul) (2015) (Hozzáférés: 2019. október 9.)
• ↑ Goedicke 1971: Hans Goedicke: Re-Used Blocks from the Pyramid of Amenemhet I at Lisht. (angolul) New York: The Metropolitan Museum of Art. 1971. = The Metropolitan Museum of Art Egyptian Expedition, XX ISBN 978-0-87099-107-3  
• ↑ Malek: Jaromír Malek: The Old Kingdom (c.2160–2055 BC). In Ian Shaw: The Oxford History of Ancient Egypt. (hely nélkül): Oxford University Press. 2000. ISBN 978-0-19-815034-3  
• ↑ Verner 2001a: Miroslav Verner: Archaeological Remarks on the 4th and 5th Dynasty Chronology. Archiv Orientální, LXIX. évf. 3. sz. (2001) 363–418. o. ISSN 0044-8699
• ↑ Verner 2001b: Miroslav Verner: Old Kingdom: An Overview. In Donald Redford: The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, Volume 2. Oxford: Oxford University Press. 2001. ISBN 978-0-19-510234-5  
• ↑ Verner 2003: Miroslav Verner: Abusir: The Realm of Osiris. (angolul) Kairó: The American University in Cairo Press. 2003. ISBN 978-977-424-723-1  

Előző uralkodó: Dzsedkaré Iszeszi

Egyiptom uralkodója i. e. 24. század V. dinasztia

Következő uralkodó: II. Teti