Urkund

Urkund (Urkony, Örkény) Anonymus szerint Tonuzoba besenyő törzsfő fia volt. Nevének eredete az erkin türk méltóságnév.

Tonuzobát Taksony fejedelem hívta be az országba, hogy szövetségeseként katonai erejét határvédelemre használhassa a 955-ös augsburgi vereség utáni időszakban. Népének zömét a nyugati határon a mosoni kapunál telepítette le ekkor valószínűleg Taksony, ami ekkor nyugatabbra volt, mint a későbbi Magyar Királyság határa.

A besenyők közül a talmácsok törzse jött be főleg – az ő törzsfőjük lehetett Tonuzoba –, ezeknek helynevei megtalálhatók Morvaországtól (Tlumačov) Stájerországig (Tillmitsch). A nyugati határra telepített besenyőket Urkund ellenőrizhette, valószínű (egyik) szálláshelyének nevét őrzi a Fertő melletti Urkony puszta őrzi.

Az Örkény nemzetségről feltételezhető, hogy Urkundtól ered.

Források

  1. 1 2 Györffy György. "8 / Géza belső rendje.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.
  2. ↑ Györffy György. "A magyar törzsnevek és törzsi helynevek.". Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0.
  3. ↑ Györffy György. "4 / Kalandozás és életforma-változás.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.
  4. ↑ Györffy György. "7 / Géza külpolitikája.". István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2.