Utu

Utu
Nem	férfi
Szülei	Ningal Szín
Házastárs	Aja
Testvér	Inanna
Gyermekei	Meskiaggaser

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Nem tévesztendő össze a következővel: Uttu (a szövés sumer istennője).

^dUtu (𒀭𒌓) a sumerek napistene, az akkád Samas megfelelője, szintén UTU jellel írva, de ismeretlen ejtéssel a hettiták Napistennője Arinna városában.

Utu isten

A sumer mitológia szerint Nanna, a Holdisten és Ningal termékenységistennő fia, testvérei Iskur, valamint az Inanna – Ereskigal ikerpár. Utu nem csak a Nap istene, hanem az igazságszolgáltatás és végrehajtás védnöke is. Ábrázolásain szarvas sisakot és valamilyen éles fegyvert visel.

Utu ékjel

Az ékírásban az utu olvasatú jel 𒌓 eredetileg UD, u₄, vihart, vihardémont is jelentett, emellett napot (időegység), hőséget, lázat és nyarat is. Ezek a jelentések is utalnak arra, hogy a sumer Napisten eredetileg nem volt kifejezetten pozitív szerepű, erre utal az akkád Ereskigal-mítosz is.

Jelenthetett feltételes módot („ha…”) vagy időhatározót („mikor, amikor”, akkád enūma). Időhatározói és időegységi jelentésével az indoeurópai nyelvekben, a török nyelvekben a tűz jelentéssel (az ótörökben az öd = idő is) megtalálható vándorszó. A magyar „idő” szó is végső soron az UD-ra vezethető vissza, amelyben a fizikai időre (mérhető idő) és az időjárásra (természeti jelenség) vonatkozó jelentés is megvan.

Az UD logogrammal írták továbbá az alábbiakat (ábécésorrendben):

• aḫ₃, ḫad₂, a₁₂, ḫud₂, uḫ (= száraz, szárított, szárítani, tésztát készíteni),
• aḫ₃, aḫ₆, uḫ₃, ^aaḫ (= köpet, egy tésztaféle, váladék, nyálka, hab, nyál, méreg),
• babbar, babbar₂, bar₆, par (= fehér, fehérít),
• bir₂ (= vigyorogni, gúnyolódni),
• dadag, dag₂, ḫad₂, tam, piriĝ, piriĝ₂, ul₆ (= fényes, világos, tiszta, fénylik, oroszlán, bika, vadmarha),
• ḫaš₃ (= adósság, rabszolgaság, adósrabszolgaság, foglalás, lágyít),
• kum₄ (= meleg, melegít),
• la₇, laḫ (= ütni, gyapjút vagy szövetet készíteni),
• ra₃ (= csupasz, csupaszít, tiszta, tisztít),
• siki₂ (= védett kenyér),
• šaraĝ (= kiszáradás),
• u₄ (= üvölt, ordít, hang, kiáltás, zaj),
• ud, uĝ₄ (= ha (feltételes mód), vihar, vihardémon, nap (időegység), hőség, nyár, Nap (égitest), amikor (időhatározó)),
• zalaĝ, suluĝ (= tisztítani, tűz fénye, világít, ragyog)

Az akkádok e sok jelentés miatt viszonylag sok szó leírására használhatták az írásjelet: šumma, ūmu, immu, ummedu, umšu, šamšu, enūma, qīapu, abālu, šābulu, peşû, ganāşu, ebbu, ellu, namru, kiššātu, narbu, emēmu, mašādu, lû, lābu, nēšu, rīmu, ellu, sīku, ebbu, elēlu, zakû, nagāgu, rigmu, nabāţu, ebbu, namāru, nûru.

A hettiták is használták ezt a jelet, de kiolvasott hangértéke ismeretlen. A hettita feliratokban a ^DUTU (𒀭𒌓) Arinna város Napistennőjére vonatkozott.

Az ékjelek katalógusaiban a következő sorszámokon szerepel: MZL 596; ŠL 381; aBZL 332; HeZL 316.

Jegyzetek

Források

• MZL = Mesopotamisches Zeichenlexikon, Borger, 2004.
• ŠL = P. Anton Deimel Šumerisches Lexikon, 1928.
• aBZL = Altbabylonische Zeichenliste der Sumerisch-literarischen Texte
• HeZL = Hethitisches Zeichenlexikon
• Æ = René Labat Akkád epigráfia, 1947.