Tőkés réce

Tőkés réce
Gácsér és tojó
Gácsér és tojó
A tőkés réce hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Van háziasított változata: Házi kacsa
      
IUCN3.1
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Úszórécék (Anatini)
Nem: Anas
Faj: A. platyrhynchos
Tudományos név
Anas platyrhynchos
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A tőkés réce elterjedési területe

  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
  szórványos
  valószínűleg kihalt és betelepített
  betelepített terület, szezonalitás bizonytalan
  valószínűleg betelepített terület, szezonalitás bizonytalan
A tőkés réce elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
  szórványos
  valószínűleg kihalt és betelepített
  betelepített terület, szezonalitás bizonytalan
  valószínűleg betelepített terület, szezonalitás bizonytalan
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tőkés réce témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőkés réce témájú médiaállományokat és Tőkés réce témájú kategóriát.

A tőkés réce (Anas platyrhynchos) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó úszóréce. Eurázsia és Észak-Amerika nagy részén őshonos, de a világ más térségeibe is betelepítették. Magyarország leggyakoribb récéje és a házi kacsa őse.

Rendszertana

A fajt Carl von Linné írta le 1758-ban. A Nemzetközi Ornitológiai Unió világmadárjegyzéke két alfaját ismeri el:

A tőkés réce korlátlanul kereszteződik a házi kacsával, ezért különösen városi tavakon változatos színezetű hibrid egyedek is előfordulnak.

Elterjedése és élőhelye

Tőkés récék a Dunán, Verőcénél

Természetes elterjedési területe Észak-Amerikára és Eurázsia nagy részére kiterjed; több más térségbe betelepítették. Rendkívül alkalmazkodó faj: mocsarakban, folyókon, tavakon, víztározókon és tengerparti élőhelyeken éppúgy előfordul, mint mezőgazdasági területek időszakos vizein vagy városi parkok tavaiban. Elsősorban a sekély édesvizeket kedveli, de télen brakk- és tengerparti vizeken is megjelenhet.

Magyarországi előfordulása

Magyarországon gyakori fészkelő és átvonuló madár, szinte minden vizes élőhelyen megtalálható a nagy folyóktól a kisebb városi tavakig. A hazai állomány jelentős része a be nem fagyó vizeken telel, északabbról pedig további madarak érkeznek; kemény teleken a Magyarországon tartózkodó egyedek száma jelentősen csökkenhet.

Megjelenése

Testhossza 50–65 centiméter, szárnyfesztávolsága 81–98 centiméter. A hím testtömege 850–1450 gramm, a tojóé 750–1200 gramm.

Nászruhában a gácsér feje fémesen csillogó zöld, csőre sárga, nyakán fehér gyűrű, mellén gesztenyebarna mező látható, teste pedig túlnyomórészt szürke. A tojó és a fiatal madár tollazata barnán foltozott, a tojó csőre narancsos-fekete. Mindkét nem szárnyán fehérrel szegélyezett, kék szárnytükör található.

A költési időszak után a gácsér a tojóéhoz hasonlóbb, úgynevezett nyugalmi tollazatot ölt. Evezőtollait egyszerre cseréli, ezért a vedlés idején mintegy három-négy hétig röpképtelen.

Életmódja

Mindenevő és táplálkozásában alkalmazkodó faj. Magvakat, növényi hajtásokat és a tarlókon maradt gabonaszemeket fogyaszt, állati eredetű táplálékát pedig főként csigák, férgek, rovarok és lárváik adják. Sekély vízben rendszerint előrebillenve éri el a víz alatti táplálékot, a parton pedig legeléssel és keresgéléssel táplálkozik; a bukás nem jellemző rá.

Vonulási viselkedése az elterjedési terület különböző részein eltérő. A mérsékelt égöv költőállományai többnyire helyben maradnak vagy rövidebb távolságokra kóborolnak, míg más állományai vonulók. A költési időn kívül kis csapatokban, de akár nagy tömegekben is megjelenik.

Szaporodása

Fészek tojásokkal

A hazai récék közül a legkorábban áll párba, és a tojó már márciusban megkezdheti a kotlást. Tavak, folyók, mocsarak és patakok közelében, sűrű növényzetben fészkel, de a víztől távolabb, sőt városi épületeken is költhet. Növényi anyagokból épített fészkét pehelytollakkal béleli.

Fészekalja rendszerint 9–16 tojásból áll, a kotlási idő mintegy 28 nap. A tojásokat a tojó költi, és a fiókákról is ő gondoskodik. A fiókák körülbelül nyolchetes korukban válnak röpképessé. A meghiúsult költést pótköltés követheti, és esetenként másodköltés is előfordul.

Természetvédelmi helyzete és vadászata

A Természetvédelmi Világszövetség 2025-ös értékelése a tőkés récét a nem fenyegetett fajok közé sorolja. A BirdLife a globális állományt a 2024-es adatok alapján 17,26–19,30 millió ivarérett egyedre becsüli; tendenciája azonban csökkenő. Az állományokat egyes területeken a vizes élőhelyek elvesztése és romlása, a szennyezés, valamint a lenyelt ólomsörét veszélyezteti. Az MME szerint a magyarországi állományt jelenleg nem fenyegeti ismert, meghatározó folyamat.

Magyarországon nem védett, vadászható faj. A hatályos vadászati rendelet szerint vadászati idénye augusztus 15-től január 31-ig tart; augusztus 15. és 31. között kizárólag húzáson, a vízparttól legalább 50 méterre vadászható.

Képek

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 BirdLife International (2025). "Species factsheet: Mallard Anas platyrhynchos". BirdLife DataZone (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. augusztus 19.
  2. 1 2 3 "Screamers, ducks, geese, swans". IOC World Bird List (angol nyelven). International Ornithologists' Union. Hozzáférés: 2026. augusztus 19.
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 "Tőkés réce". Magyarország madarai. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Hozzáférés: 2026. augusztus 19.
  4. 1 2 "Mallard Life History". All About Birds (angol nyelven). Cornell Lab of Ornithology. Hozzáférés: 2026. augusztus 19.
  5. 1 2 "Mallard Identification". All About Birds (angol nyelven). Cornell Lab of Ornithology. Hozzáférés: 2026. augusztus 19.
  6. ↑ "Mallard Overview". All About Birds (angol nyelven). Cornell Lab of Ornithology. Hozzáférés: 2026. augusztus 19.
  7. ↑ "79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól". Nemzeti Jogszabálytár. Hozzáférés: 2026. augusztus 19.

További információk