| Tőkés réce | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gácsér és tojó | ||||||||||||||||||||
A tőkés réce hangja | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett Van háziasított változata: Házi kacsa IUCN3.1 | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Anas platyrhynchos (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
A tőkés réce elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
szórványos
valószínűleg kihalt és betelepített
betelepített terület, szezonalitás bizonytalan
valószínűleg betelepített terület, szezonalitás bizonytalan
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tőkés réce témájú rendszertani információt.
|
A tőkés réce (Anas platyrhynchos) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó úszóréce. Eurázsia és Észak-Amerika nagy részén őshonos, de a világ más térségeibe is betelepítették. Magyarország leggyakoribb récéje és a házi kacsa őse.
A fajt Carl von Linné írta le 1758-ban. A Nemzetközi Ornitológiai Unió világmadárjegyzéke két alfaját ismeri el:
A tőkés réce korlátlanul kereszteződik a házi kacsával, ezért különösen városi tavakon változatos színezetű hibrid egyedek is előfordulnak.
Természetes elterjedési területe Észak-Amerikára és Eurázsia nagy részére kiterjed; több más térségbe betelepítették. Rendkívül alkalmazkodó faj: mocsarakban, folyókon, tavakon, víztározókon és tengerparti élőhelyeken éppúgy előfordul, mint mezőgazdasági területek időszakos vizein vagy városi parkok tavaiban. Elsősorban a sekély édesvizeket kedveli, de télen brakk- és tengerparti vizeken is megjelenhet.
Magyarországon gyakori fészkelő és átvonuló madár, szinte minden vizes élőhelyen megtalálható a nagy folyóktól a kisebb városi tavakig. A hazai állomány jelentős része a be nem fagyó vizeken telel, északabbról pedig további madarak érkeznek; kemény teleken a Magyarországon tartózkodó egyedek száma jelentősen csökkenhet.
Testhossza 50–65 centiméter, szárnyfesztávolsága 81–98 centiméter. A hím testtömege 850–1450 gramm, a tojóé 750–1200 gramm.
Nászruhában a gácsér feje fémesen csillogó zöld, csőre sárga, nyakán fehér gyűrű, mellén gesztenyebarna mező látható, teste pedig túlnyomórészt szürke. A tojó és a fiatal madár tollazata barnán foltozott, a tojó csőre narancsos-fekete. Mindkét nem szárnyán fehérrel szegélyezett, kék szárnytükör található.
A költési időszak után a gácsér a tojóéhoz hasonlóbb, úgynevezett nyugalmi tollazatot ölt. Evezőtollait egyszerre cseréli, ezért a vedlés idején mintegy három-négy hétig röpképtelen.
Mindenevő és táplálkozásában alkalmazkodó faj. Magvakat, növényi hajtásokat és a tarlókon maradt gabonaszemeket fogyaszt, állati eredetű táplálékát pedig főként csigák, férgek, rovarok és lárváik adják. Sekély vízben rendszerint előrebillenve éri el a víz alatti táplálékot, a parton pedig legeléssel és keresgéléssel táplálkozik; a bukás nem jellemző rá.
Vonulási viselkedése az elterjedési terület különböző részein eltérő. A mérsékelt égöv költőállományai többnyire helyben maradnak vagy rövidebb távolságokra kóborolnak, míg más állományai vonulók. A költési időn kívül kis csapatokban, de akár nagy tömegekben is megjelenik.
A hazai récék közül a legkorábban áll párba, és a tojó már márciusban megkezdheti a kotlást. Tavak, folyók, mocsarak és patakok közelében, sűrű növényzetben fészkel, de a víztől távolabb, sőt városi épületeken is költhet. Növényi anyagokból épített fészkét pehelytollakkal béleli.
Fészekalja rendszerint 9–16 tojásból áll, a kotlási idő mintegy 28 nap. A tojásokat a tojó költi, és a fiókákról is ő gondoskodik. A fiókák körülbelül nyolchetes korukban válnak röpképessé. A meghiúsult költést pótköltés követheti, és esetenként másodköltés is előfordul.
A Természetvédelmi Világszövetség 2025-ös értékelése a tőkés récét a nem fenyegetett fajok közé sorolja. A BirdLife a globális állományt a 2024-es adatok alapján 17,26–19,30 millió ivarérett egyedre becsüli; tendenciája azonban csökkenő. Az állományokat egyes területeken a vizes élőhelyek elvesztése és romlása, a szennyezés, valamint a lenyelt ólomsörét veszélyezteti. Az MME szerint a magyarországi állományt jelenleg nem fenyegeti ismert, meghatározó folyamat.
Magyarországon nem védett, vadászható faj. A hatályos vadászati rendelet szerint vadászati idénye augusztus 15-től január 31-ig tart; augusztus 15. és 31. között kizárólag húzáson, a vízparttól legalább 50 méterre vadászható.