Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A very long instruction word (nagyon hosszú utasításszó) kifejezés, röviden VLIW, egy olyan számítógép- és processzortervezési filozófia elnevezése, amely az utasításszintű párhuzamosságot (instruction-level parallelism, ILP) igyekszik kihasználni a számítási teljesítmény növelése érdekében. A VLIW felépítésű processzor lehetővé teszi a programok számára, hogy explicit módon meghatározzák a párhuzamosan végrehajtandó utasításokat, míg a hagyományos központi feldolgozóegységek többnyire szekvenciálisan végrehajtandó utasításokkal megadott programokat hajtanak végre.
Egy olyan processzor, amely egymás után hajtja végre a feladatokat (nem futószalag szerint), energiát pazarol és lassan működik. A teljesítményt növelni lehet különböző allépések egyidejű végrehajtásával (ez a futószalag), vagy több utasítás egyidejű végrehajtásával, mint ahogy ez a szuperskalár gépeknél történik. További gyorsulást lehet még elérni úgy, hogy az utasításokat nem a programkódban szereplő sorrendben futtatjuk le, hanem eltérő sorrendben. Ezt nevezik soron kívüli végrehajtásnak.
Előnyök és hátrányok
Elméletileg a VLIW megközelítésnek jelentősen egyszerűsítenie kellene a processzor mikroarchitektúráját, a számítási eszközök elosztásának feladatát a fordítóprogramra hárítva. Mivel nincsenek nagy és összetett csomópontok, várható, hogy ez csökkenti a mikroarchitektúra összetettségét és növeli az energiahatékonyságot. A gyakorlatban azonban ez nem mindig valósul meg. A hosszú utasítások következménye, hogy sok architekturális regiszterre van szükség, mivel nagyszámú közbenső számítási eredményt kell tárolni, és ennek eredményeként a magok összetettek lesznek, annak ellenére, hogy az elvvel éppen ezt akarták kerülni.
Ugyanakkor a VLIW kódja alacsony sűrűségű. A tétlen eszközökhöz tartozó nagyszámú üres utasítás miatt a VLIW processzorokhoz készült programok sokkal hosszabbak lehetnek, mint a hasonló programok a hagyományos architektúrákon.
A VLIW architektúra egy programozó számára meglehetősen egzotikusnak és szokatlannak tűnik. A komplex belső kódfüggőségek miatt a VLIW architektúrák gépi kód szintű manuális programozása rendkívül nehézkes, így a fordítóprogram optimalizálására kell hagyatkozni.
VLIW implementációk
Mikroprocesszorok, digitális jelprocesszorok
Intel i860, az első egycsipes VLIW megvalósítás, 1989
Elbrusz 2000 és az Elbrusz család többi tagja, 2005 ~ 2007
Intel i860 XP
TMS32020
Transmeta Crusoe
Itanium 2
Jegyzetek
Források
Fisher, Joseph A. (1983). "Very Long Instruction Word architectures and the ELI-512". Proceedings of the 10th annual international symposium on Computer architecture. International Symposium on Computer Architecture. New York, NY, USA: Association for Computing Machinery (ACM). 140–150.o. doi:10.1145/800046.801649. ISBN0-89791-101-6. – az architektúrát bevezető publikáció
Karcev, Mihail (1970). "Вопросы построения многопроцессорных вычислительных систем" [Többprocesszoros számítástechnikai rendszerek felépítésének kérdései]. Radioelectronic Matters, Electronic Computing Technics (orosz nyelven) (5–6): 3–19., Többprocesszoros számítástechnikai rendszerek felépítésének kérdései – egy korábbi szovjet publikáció
Joseph A. Fisher–Paolo Faraboschi–Cliff Young: Embedded computing: a VLIW approach to architecture, compilers, and tools. (angolul) (hely nélkül): Morgan Kaufmann. 2005. ISBN978-1-55860-766-8 Hozzáférés: 2025. június 24.
