| Villach | |||
| Villach, háttérben a Landskron várrom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Karintia | ||
| Rang | Önálló tartományi város | ||
| Polgármester | Helmut Manzenreiter | ||
| Irányítószám | A-9500 | ||
| Körzethívószám | 04242 | ||
| Forgalmi rendszám | VI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 65 127 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 432 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 501 m | ||
| Terület | 134,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Villach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Villach témájú médiaállományokat. | |||
Villach (fonetikusan: [ˈfɪlax] ⓘ, szlovénul: Beljak, olaszul: Villaco) Karintia tartomány második legnagyobb városa és fontos közlekedési csomópontja nemcsak Ausztriának, hanem az Alpok-Adria térségnek is.
A város a Klagenfurti-medence nyugati szélén, a Dráva és a Gail folyók összefolyásánál terül el. A város közigazgatási területét több tó is szegélyezi: az Ossiacher See, a Faaker See, a Silbersee, a Vassacher See, a Magdalensee és a St. Leonharder See. Az önkormányzat 61 városrészt és falut fog össze.
A legrégebbi emberi nyomok, amelyeket Villach területén találtak i.e. 3500-ig nyúlnak vissza. Fontos kereskedelmi út haladt el itt, amely Rómába vezetett. 878-ban már oklevél említi az itt álló hidat, 1060-ban pedig Villachnak már mezővárosi státusza volt.
1348. január 25-én egy földrengés Villach nagy részét megsemmisítette, amit 1690-ben követett egy másik földrengés. Ekkor több tűzeset is pusztította a város épületeit.
1759-ben Mária Terézia Villachot Karintia részévé tette. A napóleoni háborúk során pedig 1809 és 1813 között Villach a Francia Birodalom része volt.
1864-ben érte el a Südbahn vasút a várost, ami ipari fejlődést hozott.
A német Anschluss időszaka alatt (1938-45) amikor Ausztriát annektálták a náci Németországhoz, Villach polgármestere, Oskar Kraus, egy lelkes náci volt. Így 2002-ben vitát váltott ki az 1919-es határkonfliktus tiszteletére felállított emlékmű, melyen az egyetlen megnevezett személy Kraus volt, aki tulajdonképpen nem is vett kiemelkedően részt az eseményben.
A második világháború során a várost 37-szer bombázták. Körülbelül 42 500 bomba 300 embert ölt meg és az épületek 85%-át elpusztította. A város viszont gyorsan újjáéledt.


