A vita érvek ütköztetése egy adott témában, célja a vitapartner vagy a hallgatóság meggyőzése egy adott vélemény helyességéről, vagy általánosabb igazság közös keresése. A vitázó leggyakoribb eszköze a saját véleményénekigazolása, a vitapartnere véleményének cáfolása, a hallgatóság meggyőzése.
A vitának van tárgya, szerkezete, legalább két résztvevője eltérő állásponttal.
A vitákat fel lehet osztani formai, tartalmi, stílus és színvonal szerint. Az érvelésrekonstrukció és érvelés térkép egy vita részletes elemzését teszi lehetővé.
Viták tartalmuk szerint:
kompetencia vita (a partner helyzetével kapcsolatos)
definíciós vita (a nézeteltérés pontos körülhatárolása)
tétel vita (állítás cáfolása)
érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása)
elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén)
Viták színvonal szerint:
személyeskedő
érdemi
elvi vita
Viták, érvelés stílus szerint:
érzelmi
spekulatív
státusz
terelő
logikusan felépített
szónoki
célratörő
Viták formái szerint:
Vannak spontán és formalizált viták
A vita szakaszai
1. Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást.
2. Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását.
3. Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása.
4. Záró szakasz: Közös következtetések, következmények: egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal, (ezek közös vonása, hogy a vitatkozó felek többé-kevésbé elfogadják a másik fél álláspontját) vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy (például döntőbíró, bíró) döntésével végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül).
Vita és vitázó viszonya
A vitában részt vevő tárgyilagos, ha:
állításait független vagy külső forrással alátámasztja
érvelése következetes, racionális, tárgyhoz kapcsolódó
A vitapartner korábbi tevékenységei állnak érvelése középpontjában
A vitában részt vevő társadalmi helyzetére, előítéletre alapozza érveit, viselkedését
A vitapartner érvelésének akadályozására, megzavarására törekszik
A partnert nem tekinti egyenrangúnak
Az érvelés vitaelemzés négy dimenziója
Az alábbi fogalmak megkönnyítik az érvelés értékelését.
1. Az érvelés hatásossága: milyen hatása van az érvelésnek a megadott célközegben?
2. Az érvek erőssége: megalapozza-e az érvelés a következtetéseket?
3. Az érvek formája: megfelel-e bizonyos, meghatározott, logikailag érvényes formáknak az érvelés?
4. Az érvelések tartalmi helyessége: igaz érvek támasztják-e alá a végkövetkeztetést?
Hatásosság
Ez az elemzési szempont azt vizsgálja, hogy milyen módon hatásos egy érvelés a célközönség meggyőzéséhez. Más érvek bizonyulnak hatásosnak különböző vitahelyzetekben. A hatásosság különböző vitahelyzetektől függ.
Erősség
Egy érv akkor erős, ha a döntéseinket tökéletesen alapozza meg.
Példa egy erős érvelésre, ebben az esetben a premisszák alapján ki tudjuk következtetni a konklúziót.
P1(premissza 1) A sarki boltban sosem kellett tíz percnél többet várnom a sorban.
P2(premissza 2) Most épp a sarki boltban tartózkodom
K(konklúzió) Nem kell 10 percnél többet sorban állással töltenem.
Példa egy gyenge érvelésre, ebben az esetben a premisszák nem alapozzák meg egyértelműen a konklúziót:
P1(premissza 1) Egyik ismerősöm Angliában tanul tovább, jelenleg a barátnőjével boldogan élnek.
P2(premissza 2) Én is Angliában fogok tanulni.
K(konklúzió) A barátnőmmel fogok együtt élni.
A semmitmondó érvelések, bár megalapozhatják a konklúziót, mégsem tekinthetők erősnek.
Formális érvényesség
Néhány érvelés formáját tekintve olyan, hogy igaz premisszák esetén a konklúzió is érvényes. Az ilyen érveléseket logikailag helyes érveléseknek hívjuk.
P1(premissza 1) A macska kisebb, mint az oroszlán.
P2(premissza 2) Az oroszlán kisebb, mint a liger.
K(konklúzió) A macska kisebb, mint a liger.
Érvelés igazsága
Az érveléseket az alapján is vizsgálhatjuk, hogy a bennük szereplő kiejtéseknek, érveknek mi a viszonya a valósággal, mennyire igazak ezek az állítások. A tartalmilag helyes érvek nem jelentik azt, hogy a konklúzió igaz, viszont olyan eset is előfordulhat, amikor tartalmilag helytelen premisszákból igaz konklúzió következik.
P1(premissza 1) Minden madár tud repülni.
P2(premissza 2) Minden denevér madár.
K(konklúzió) Minden denevér tud repülni.
Rokon fogalmak
Pertraktáció – valamely téma szóbeli körüljárása, alapos megvitatása. A vitával ellentétben, a per-traktációnál a meggyőzés nem feltétel.
Dialógus - párbeszéd
Dialektika: Az ókori Görögországban alkalmazott vitastílus - ellentmondások kiélezését végző, indirekt bizonyítást alkalmazó vitatechnika, folyamata a reductio ad impossible, vagy Reductio ad absurdum, vagyis a lehetetlenbe redukálás azaz ’más igazolt állításokkal megy szembe’. Így eredménye, a konklúzió az, hogy az adott állítás valós vagy valótlan.
Döntéshozó testületek „házszabálya”, a parlamenti viták alapelvei
Robert’s Rules of Order, Revised for Deliberative Assemblies, írta General Henry M. Robert, U.S. Army (In 1876 General Henry M. Robert set out to bring the rules of the American Congress to members of ordinary societies with the publication of Pocket Manual of Rules of Order. It sold half a million copies before this revision of 1915 and made Robert’s name synonymous with the orderly rule of reason in deliberative societies.) (Online formában)
