| Wesel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Járás | Wesel járás | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ulrike Westkamp (SPD) | ||
| Irányítószám | 46483, 46485, 46487 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | WES, DIN, MO | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 60 717 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 495,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 23 m | ||
| Terület | 122,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
| Wesel weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesel témájú médiaállományokat. | |||
Wesel város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliaiban, a Wesel járásban. Lakosainak száma 60 717 fő (2025. december 31.).
A Rajna egyik kanyarulatában fekvő település. A város déli peremén ömlik a Rajnába a Lippe folyó.


Wesel az Alsó-Rajna-Vidék fontos gazdasági és bevásárlóközpontja. Legfontosabb iparága az üveggyártás.
Nevét 800 körül említették először az oklevelekben. Martell Károly okirataiban "Wesele" néven szerepel. A 12. század elején óta a Kleee grófság része volt. Város jogát 1241-ben kapta. A középkorban kereskedelmi metropolisként volt ismert Köln és Rotterdam között, tagja volt a Hanza-szövetségnek is. 1609-ben Brandenburg-Poroszországé, a 17. század második felében Poroszország legerősebb nyugati erődítményévé építették ki.
1809-ben I. Napóleon parancsára a császár ellen lázadó 11 porosz tisztet lőttek itt agyon, emléküket emlékmű őrzi.
A város restaurált, megmaradt műemlékei közül a Markt nyugati oldalán található Willibrord-dóm a legérdekesebb, melyben ma hangversenyeket tartanak.