Pályája
Zsidó származású családba született Tolcsván Fried (vagy Friedman) Vilmos néven. Apja, aki kiskereskedő volt – mellékállásban pedig még fogat is húzott – az elveszett bátyja után indult, hogy megtalálja Amerikában. Miután ez nem sikerült, úgy döntött, hogy maga sem tér haza: táviratban kérte feleségét, hogy adja el a tolcsvai szatócsüzletüket, és kilenc hónapos gyermekükkel együtt hajózzon utána.
Az Újvilágban tizenhárom testvére született, akik közül csak hat maradt életben. New York legveszélyesebb negyedében, a Lower East Side-on nőtt fel. Nyolcévesen kezdett dolgozni mosodai inasként, 11 évesen otthagyta az iskolát. 1900-ban, 21 évesen alapította meg az első cégét, mely 1904-re már jelentős, ötvenezer dolláros nyereséget hozott. Jó üzleti érzékének köszönhetően ekkor eladta a cégét, majd a bevételből megvásárolt egy olcsó brooklyni mozit. A mozgóképtől idegenkedő helyieket kikiáltóval igyekezett bevonzani, a vetítéseket pedig élő műsorszámokkal egészítette ki. Néhány év alatt a város egyik legnagyobb filmforgalmazó hálózatát építette ki, és hosszas jogi eljárások után 1913-ban elérte, hogy az addig monopolhelyzetben működő Motion Pictures Patent Company mellett ő is megkezdhesse a filmgyártást. 1915-ben megalapította a Fox Film Corporationt, melynek székhelyét 1919-ben Hollywoodba helyezte át, amely hamarosan a film fővárosa lett. 1923-ban építette fel a híres Fox Hills Studiost, mely később a 20th Century Fox otthona lett.
Fox ötlete volt, hogy egyetlen óriási technológiai láncba fűzze a filmipart a forgatástól a vetítésig. Idővel több mint ezer filmszínháza volt, ahol jórészt saját stúdiójának produkcióit vetítették. A közönségfilmek hasznából művészi ambíciójú rendezőknek is lehetőséget adott, az ilyen alkotások kisebb veszteségét pedig bőven ellensúlyozta a presztízsük. Fox következetesen a riválisai előtt járt: 1927-ben megvásárolta a svájci Movietone hangrendszer jogait, és tekintélyes költséggel minden mozijában beépíttette. A Warner Brothers által támogatott eljárással szemben ez lényegesen jobb hangzást kínált a megszólaló filmeknek.
Filmkészítési alapelve a cselekmény, fordulatosság, érzelmesség, humor, látvány és izgalom ötvözése volt. Számos magyar színészt, filmírót és ötletembert alkalmazott. Kiváló üzletember volt. Ő találta ki a sztár fogalmát, amely világszerte nagy hatással volt az emberek gondolkodására, viselkedésére, öltözködésére. Nem a filmeket és írójukat, hanem a bennük szereplő sztárokat reklámozta. Futószalagon gyártotta és nagy pénzzel fizette az újabb és újabb filmcsillagokat – a korai Fox-filmek legnagyobb sztárja Theda Bara volt.
Fox vezette be először az új találmányt, a hangosfilmet, amelyet versenytársai sokáig nem mertek átvenni (többek között Chaplin sem). Fox azonban több száz mozijában egyik napról a másikra véget vetett a némafilmek vetítésének, és az újítás hatalmas sikert aratott. Európában is alapított kisebb filmstúdiókat Berlinben és Párizsban.
1929-ben a nagy gazdasági világválság súlyosan megrengette Fox vállalkozásait, krízis helyzetbe hozta cégeit. Ebben az évben a kormány trösztellenes eljárást indított ellene; ő maga súlyos autóbalesetet szenvedett, valamint cégei részvényeinek értéke a fekete csütörtökön 90 százalékot zuhant. 1930-ban részvényei többségét felvásárolták a bankok, így kisebbségi tulajdonba került cégeiben. 1935-ben a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Pictures-szel és megalakult a 20th Century Fox (mely aztán 1985-ben beolvadt a News Corporationbe). 1936-ban cégének csődeljárása során a bírókat megpróbálta megvesztegetni, amiért 6 hónapra börtönbe került. A büntetés letöltése után visszavonult a filmiparból, és szerényen élt.
1952-ben halt meg 73 évesen. A filmszakma egyetlen ismert képviselője, a hollywoodi producerek egyike se ment el a temetésére.
Családja
Apja Fuchs Mihály (1856–1936), aki később az amerikai iratokban Michael Fuchs néven szerepelt. Anyja Fried Anna (1861–1925) magyarországi zsidó családból származott.
Tolcsván az egykor Németországból betelepült zsidó családok közül több is viselte a Friedman vagy a Fuchs nevet, Fox az utóbbit "angolosította".
Felesége Eva Leo Fox (1881–1962), akivel haláláig élt együtt. Házasságukból két lányuk született: Mona Fox (1900–1980) és Isabelle „Belle” Fox (1904–1989). Belle révén született egy unokája, William Fox Jr. (1926–1986).
Emlékezete
Hollywood
Fox herendi porcelánból készült emléktábláját 1999-ben avatták fel a Fox filmgyár vetítőtermének falán.
A táblán magyar és angol nyelven az 1927-ben készül Fox-produkció, a Hetedik mennyország (7th Heaven) nyitó mondata olvasható:
„Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk.”
“For those who will climb it, there is a ladder leading from the depths to the heights — from the sewer to the stars — the ladder of Courage.”
Tolcsva
2008-ban Bokor Pál helytörténészek segítségével azonosította Fox szülőházát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tolcsván.
A tolcsvai önkormányzat 2009-es döntése alapján emléktáblát helyeznek el William Fox szülőházán, miután azt rendbe hozták.
Másfél évtizeddel helyi képviselőtestület döntését követően abból semmi nem valósult meg; Fox szülőháza változatlanul elhanyagolt állapotban, emléktábla nélkül volt.
