William Huggins

William Huggins
John Collier festményén 1905-ben
John Collier festményén 1905-ben
Született1824. február 7.
London
Elhunyt1910. május 12. (86 évesen)
London (Tulse Hill)
Állampolgárságabrit brit
Nemzetiségeangol angol
HázastársaMargaret Lindsay Huggins (1875 – nem ismert)
Foglalkozása
Tisztsége
  • President of the Royal Astronomical Society (1876–1878)
  • President of the Royal Society (1900–1905)
IskoláiCity of London School
Kitüntetései
SírhelyeGolders Green Crematorium
Tudományos pályafutása
SzakterületCsillagászat
Kutatási területAsztrofizika
Szakintézeti tagság
Akadémiai tagság
A Wikimédia Commons tartalmaz William Huggins témájú médiaállományokat.

William Huggins (1897-től sir William Huggins) (London, 1824. február 7. – London, 1910. május 12.) angol csillagász, az asztrofizika angliai megalapozója.

Élete

1910-ben

1854-ben londoni otthonában magánobszervatóriumot rendezett be, és abban kezdetben asztrometriai megfigyeléseket végzett.

1875-ben feleségül vette John Murray of Dublin lányát, Margaret Lindsay Murray-t, akit élénken érdekelt Huggins munkája, és mindenben segítette férjét. Közösen publikált műveiket Margaret Lindsay Huggins néven jegyezte.

Munkássága

Miután Kirchhoff és Bunsen 1859-ben felfedezte a színképelemzést, 1860-ban Huggins is tervezett és építtetett magának egy ilyen berendezést. Először gondosan megvizsgálta és lerajzolta 26 kémiai elem színképvonalait, majd 1864-től égi objektumok színképeit kezdte tanulmányozni — eleinte William Allen Millerrel, Miller halála (1870) után egyedül, majd 1875-től feleségével.

Millerrel több mint 50 csillag spektrumát rögzítették. Kimutatták, hogy egyes „ködös” objektumok galaxisok, mások pedig fénylő gáztömegek. Elsőként elemezték egy planetáris köd — a Macskaszem-köd (NGC 6543 vagy Caldwell 6) — színképét (1864-ben). Ez utóbbiak sugárzásában kimutatták a hidrogént (1864). Elsőként állapították meg, hogy a fellángoló nova csillagok hidrogénfelhőt dobnak le magukról (1866). Az üstökösökben szénhidrogéneket mutattak ki (1868). A Doppler-effektus felhasználva elsőként becsülték meg egy csillag (a Szíriusz) távolodásának sebességét (1868). Színképeik alapján megkülönböztették a csillagközi (hideg) ködöket a csillagok által frissen ledobott (forró) gázfelhőktől (1868).

A Nap színképében felismerte a kalcium jelenlétét. Pierre Jules César Janssen és Joseph Lockyer módszerével a hidrogén vörös fényében folyamatosan észlelte a Nap protuberanciáit. Csillag-spektroszkópokat szerkesztett, és elsőként kísérletezett a színképek fényképezésével.

Főbb művei

Összegyűjtött munkái: Scientific papers os Sir William and Lady Huggins (2 kötet, London, 1899, ill. 1909)

Emlékezete

Nevét viseli:

Fordítás

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 26.
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  5. 1 2 "Proleksis enciklopedija". Proleksis Encyclopedia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute. 2005.
  6. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. június 22.
  7. ↑ "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. július 3.
  8. ↑ The Biographical Dictionary of Women in Science, 626, 1
  9. ↑ az események időrendjéből következtetve, befejezés legkésőbbi ideje
  10. ↑ meglehetősen pontatlanul — Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 147. ISBN 963 280 982 3
  11. ↑ Ábel Károly, 1870: A színkép-elemzés. Természettudományi közlöny 2. kötet. 16. füzet p. 311–333.

Források