| Związek Producentów Audio-Video | |
| Alapítva | 1991. július 11. |
| Típus | zeneipari szakmai szövetség, közös jogkezelő szervezet |
| Tevékenység | hangfelvételek és videofelvételek előállítóinak érdekképviselete, közös jogkezelés, hivatalos zenei listák és minősítések |
| Székhely | Varsó |
| Cím | ul. Fabryczna 5A, 00-446 Varsó |
| a zarząd elnöke | Maciej Kutak |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| A Związek Producentów Audio-Video weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Związek Producentów Audio-Video témájú médiaállományokat. | |
A Związek Producentów Audio-Video (rövidítve ZPAV; angolul: Polish Society of the Phonographic Industry) lengyelországi zeneipari szakmai szövetség, amely a hangfelvételek (fonogramok) és a videofelvételek (videogramok) előállítóinak érdekképviseletét látja el. Székhelye Varsóban, a Fabryczna utca 5A alatt található, és a Nemzetközi Hanglemezszövetség (IFPI) lengyel nemzeti csoportja. A szervezet a kulturális és nemzeti örökség miniszterének engedélyével közös jogkezelő szervezetként (lengyelül: organizacja zbiorowego zarządzania, OZZ) működik, és a lengyel zenei piac legnagyobb ilyen szervezetei közé tartozik.
A ZPAV adja ki az országos hivatalos zenei eladási listákat, köztük az OLiS-t, valamint az arany-, platina- és gyémántlemez-minősítéseket, 1995 óta pedig a Fryderyk-díj szervezője, amely a lengyel zene legjelentősebb elismerésének számít.
A szövetség 1991-ben jött létre a lengyel hangfelvétel-piac újjászerveződése idején: június 12-én kapta meg az IFPI nemzeti csoportja státuszt, július 11-én jegyezték be, másnap pedig Varsóban megválasztották az első elnökséget. A szervezetet 2001. június 1-jén jegyezték be a lengyel nemzeti cégjegyzékbe (KRS 0000013087); nyilvántartott jogi formája szerint egyesület (stowarzyszenie), korábban az egyesületek nyilvántartásában RST 1049 számon szerepelt.
A kilencvenes évek elején a lengyel hangfelvétel-piacot a kalózkodás sújtotta: az IFPI 1993-as becslése szerint a kalóznak számító kiadványok a piac több mint 90 százalékát tették ki. Az 1994. május 24-én hatályba lépett szerzői jogi törvény és a hatósági fellépés nyomán a kalózkodás arányát fél évvel később 25–30 százalékra becsülték, és a évtized második felében a legális piac értéke csúcsán megközelítette a 680 millió złotyt. A kalózkodás aránya 2004-ben még mindig mintegy 40 százalék volt, az IFPI azonban abban az évben kiadott, a kereskedelmi kalózkodásról szóló jelentésében már nem sorolta Lengyelországot a tíz legnagyobb arányú kalózkodással jellemezhető ország közé.
Az első arany- és platinalemez-minősítéseket a szövetség 1995-ben adta ki, az első Fryderyk-díjakat ugyanabban az évben osztották ki. A hivatalos eladási lista, az OLiS 2000-ben indult, kezdetben a Pentor piackutató cég 233 üzlet adatai alapján.
A ZPAV a kulturális miniszter engedélyével közös jogkezelést folytat a hangfelvételek és videofelvételek előállítóit megillető szomszédos jogok körében, ami licencszerződések megkötését, a jogdíjak beszedését és felosztását, valamint a jogok érvényesítését jelenti. A nyilvános zeneszolgáltatásért fizetendő díjtételeket a kulturális minisztérium mellett működő szerzői jogi bizottság határozza meg; a 2014. május 1-jén hatályba lépett díjtáblázat a díjakat nem az egyes szervezetek, hanem az érintett jogosulti csoportok – szerzők, előadóművészek és előállítók – szerint osztotta fel.
A ZPAV gondozásában jelenik meg az OLiS, a lengyel hivatalos albumeladási lista, amely 2023. januári átdolgozása óta a fizikai hordozók eladása mellett a streaming-szolgáltatások adatait is figyelembe veszi, és száz helyet tartalmaz. A szövetség 1995 óta ítéli oda az arany-, platina- és gyémántlemez-minősítéseket; 2025. májusig összesen több mint 12 500 minősítést adott ki. A minősítési küszöböket többször módosították: 1997-ben az aranylemezhez 50 ezer, a platinalemezhez 100 ezer példányos eladás kellett, 2025. január 1-jétől pedig – a digitális értékesítésre vonatkozó küszöbök emelésével – a kislemezeknél akár 250 százalékkal magasabb eladási értékhatárok léptek hatályba.
A Fryderyk-díj a lengyel zenei élet legjelentősebb elismerése, amelyet 1995 óta a ZPAV szervez; a jelölteket és a nyerteseket a szövetség által létrehozott Fonográfiai Akadémia (Akademia Fonograficzna) tagjai titkos szavazással választják ki három szekcióban (könnyűzene, komolyzene és jazz). A ZPAV zarządjának elnöke 2024 novemberében Maciej Kutak volt.
A szövetség évente összesítést készít a lengyel zenei piacról. A 2024-es évre vonatkozó összesítés szerint a zenei értékesítésből származó bevétel meghaladta a 850 millió złotyt, ami több mint 25 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, amivel Lengyelország a 18. helyen állt a világ legnagyobb zenei piacai között.
A közös jogkezelő szervezetek – köztük a ZPAV – működését a lengyel közéletben több bírálat érte. A Klub Jagielloński 2017-es elemzése szerint a lengyel OZZ-k 2015-ben összesen mintegy 611 millió złoty bevételt szedtek be, a beszedett díjak átlagosan 19 százalékát pedig saját működési költségeikre fordították; a jelentés a szervezetekkel szembeni szigorúbb állami felügyeletet és a beszedett összegek felosztására vonatkozó határidők bevezetését javasolta.