Zelebelgaváros a flandriaiKelet-Flandria tartományban, Dendermonde körzetben található. A város a Schelde és a Durme folyó között fekszik, Lokeren és Dendermonde városok között található. A város kb. 20 000 fős lakosságából jelentős, közeli 12% a bevándorlók aránya.
A flamand régió városrendezési tervében (Ruimtelijk Structuurplan Vlaanderen) Zele mint gazdasági központ szerepel, emellett Zele városáé a kétes dicsőség, hogy itt található a Groene Meersch, azaz Flandria újrahasznosításra váró területeinek egyike.
Története
Zele települést legelőször Kr. u. 800 körül említik, amikor a környéket Nagy Károly Szent Ludgerus-nak, az esseni Werden-apátság alapítójának adományozta. A szerzetesek 1141-ben építettek rendházat Zeleben, ami a legenda szerint 1452-ben leégett, a helyi kastély, a malom épületével és a fél várossal együtt. 1699 és 1704 között épült a barokk stílusú Sint-Ludgeruskerk épülete, amely ma védett műemlék.
A templom nyolcszögletű, 69 méter magas tornyát csak 1718-ban sikerült befejezni és méretei miatt a „Schelde őre” („de wachter van de Schelde”) becenevet kapta. A templom tervezője és építtetője az ágoston-rendi szerzetes, Jan Vrijeels volt.
Zele a len feldolgozására alapuló textilipar egyik központja volt (a 20. század elejéig), amikor is áttértek a juta feldolgozására. Zele ekkoriban egy teljesen tipikus kelet-flandriai város volt, sok bárral, kávézóval, sörfőzdével és lepárlóval, 12 malommal és a város körül elterülő, kiterjedt tanyavilággal. A 19. század elején Zele, a szomszédos Hamme városával együtt Kelet-Flandria legszegényebb településeinek számított. Ennek oka a helyi munkaerő kihasználása, amit a polgári és egyházi hatóságok is támogattak, és amit 1901-ben megjelent könyvében, az A travers la Flandre (Door Arm Vlaanderen) című útleírásban a szocialista politikus, August De Winne is feljegyzett. A könyvben szereplő fotók közül sokat éppen Zele-ben készítette.
Az 1960-as években a városba települt egy üveggyár, nyomda és fémfeldolgozó üzemek.
Látnivalók
A már említett Sint-Ludgeruskerk épülete mellett a Kouter negyedben található egy védett kápolna és kolostorépület, az esperesség központja, a belga építész Huib Hoste műhelylakása (Stationsstraat) és a Hof ten Goede fogadó a Hoek negyedben.
Helyi politika
A 2006-os önkormányzati választások legnagyobb győztese a flamand liberális párt, a VLd volt, amelyik a szavazatok 37,5%-át szerezte meg. Ezt követte a CD&V-N-VA 23%-a, a Vlaams Belang 15%-a és a szocialisták (sp.a) 5,9%-a.
A választási eredményeknek megfelelően a helyi önkormányzat a VLD és két helyi választási szövetség, a Lijst M.A.S.S.A.R.T és a Zeelse Democratische Belangen részvételével alakult meg.
Edmond Rubbens (1894–1938), belga munkaügyi, szociális és gyarmatügyi miniszter (1934–1938) a keresztény szakszervezet, az ACW elnöke (1927–1934) (katolikus párt)
Raphael Hulpiau (1910–1997), belga egészségügyi miniszter (1966–1968) és az ACW elnöke (1950–1965) (CVP politikus)
Belgium
Flandria
Kelet-Flandria
é. sz. 51° 04′, k. h. 4° 02′51.066667°N 4.033333°EKoordináták: é. sz. 51° 04′, k. h. 4° 02′51.066667°N 4.033333°E
