Sekeller

Sekeller
*Székelyek*
	Sekel bayrağı
Önemli nüfusa sahip bölgeler
Romanya (Sekelistan)	500.000 - 700.000
Diller
	Sekelce Macarca
Din
	Roma Katoliği

Sekeller (Macarca: Székelyek, Rumence: Secui, Almanca: Szekler, Latince: Siculi), ağırlıklı olarak Romanya'nın Sekelistan bölgesinde, daha az olarak güney Macaristan'da yaşayan ve Macarların bir alt grubu olan halk. Macarcanın Sekel lehçesini konuşurlar.

Kökenleri

Ana Macar kitlesinden asırlarca uzakta kalan Sekellerin kökeni tartışmalıdır.

Kimilerine göre Macar kökenli olup Macarca dışında bir dil konuşmazlar.
Kimilerine göreyse Esegel-Bulgar (Eskil), Hun, Avar, Geç Avar ya da Kabar Türk kökenli olabilir.
1990'da Endre Czeizel onlar üzerinde tıbbi-genetik bir inceleme yaptı ve sonuçlar İran halklarına çok yakın olduklarını gösterdi.

Dil

Sekeller Macarcanın Sekelce (székely nyelvjárások) denen lehçesini konuşurlar:

Sekelce	Macarca	Türkçe
megbonyul	megellik	doğurma (hayvan)
pityóka	krumpli, burgonya	patates
patkány, pocok	patkány, pocok	sıçan, tarla sıçanı
kacsiba, kacsuba, kacsuka	csámpás, kacsiba	kabasaba
hínyáros	homályos	deniz yosunu, belirsiz
összebüszüdik	megromlik, megbüdösödik	bayatlamak
ollózik	ellik (kecske)	gıdik, yeni doğmuş oğlak, keçi yavrusu, hayvan yavrusu
olló	olló	makas
ahajt, ott, amott	ott, amott	aha, orada
gürüzdölés, görözdölés	köszörülés	bileği

Kaynakça

↑ Kitap Değerlendirme: İsmail Doğan, Atilla'nın Torunları: Sekeller, Yeni Avrasya yayınları, Ankara 2005, 147 s. 25 Ocak 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi..
↑ Pál Engel, Tamás Pálosfalvi, Andrew Ayton, The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895-1526, I.B.Tauris, 2005, p. 115 12 Nisan 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi.
1 2 Cathy O’Grady, Zoltán Kántor and Daniela Tarnovschi, Hungarians of Romania 3 Kasım 2013 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi., In: Panayote Dimitras (editor) Center for Documentation and Information on Minorities in Europe - Southeast Europe (CEDIME-SE) MINORITIES IN SOUTHEAST EUROPE, Ethnocultural Diversity Resource Center, 2001, p. 5
↑ Hunfalvy Pál: A székely kérdéshez. Századok 1881. 195.
↑ Nagy Géza: A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1890. 178.
↑ Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 65-67.
↑ Kristó Gyula: A székelyek eredete. Budapest, 2005.
↑ Szabó Károly: A "székely" nemzeti névről. Századok 1880. 410.
↑ Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.
1 2 Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei. Ethnographia 1899. 1-25.
↑ Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv 1967. 71-73.
↑ László Gyula: Őstörténetünk. Budapest, 1981. 172.
↑ Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században. Hadtörténeti Közlemények 1888. 501-526.
↑ Kristó 2005. 65.
↑ "Referencia nepessegek". 18 Ağustos 2021 tarihinde kaynağından arşivlendi. Erişim tarihi: 11 Ekim 2021.
↑
A Transindex.ro székely-magyar szótárában 17 Nisan 2012 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi. 2243 szócikk található.

[1] Kitap Değerlendirme: İsmail Doğan, Atilla'nın Torunları: Sekeller, Yeni Avrasya yayınları, Ankara 2005, 147 s. 25 Ocak 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi..

[2] Pál Engel, Tamás Pálosfalvi, Andrew Ayton, The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895-1526, I.B.Tauris, 2005, p. 115 12 Nisan 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi.

[EDRC-3] 1 2 Cathy O’Grady, Zoltán Kántor and Daniela Tarnovschi, Hungarians of Romania 3 Kasım 2013 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi., In: Panayote Dimitras (editor) Center for Documentation and Information on Minorities in Europe - Southeast Europe (CEDIME-SE) MINORITIES IN SOUTHEAST EUROPE, Ethnocultural Diversity Resource Center, 2001, p. 5

[4] Hunfalvy Pál: A székely kérdéshez. Századok 1881. 195.

[5] Nagy Géza: A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1890. 178.

[6] Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 65-67.

[7] Kristó Gyula: A székelyek eredete. Budapest, 2005.

[8] Szabó Károly: A "székely" nemzeti névről. Századok 1880. 410.

[9] Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.

[SGy1899-10] 1 2 Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei. Ethnographia 1899. 1-25.

[11] Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv 1967. 71-73.

[12] László Gyula: Őstörténetünk. Budapest, 1981. 172.

[13] Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században. Hadtörténeti Közlemények 1888. 501-526.

[14] Kristó 2005. 65.

[15] "Referencia nepessegek". 18 Ağustos 2021 tarihinde kaynağından arşivlendi. Erişim tarihi: 11 Ekim 2021.

[16] 
A Transindex.ro székely-magyar szótárában 17 Nisan 2012 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi. 2243 szócikk található.