Sergius Octavius Laenas Pontianust (helyettese májustól L. Fabius Gallus) és Marcus Antonius Rufinust (helyettese Q. Fabius Julianus) választják consulnak.
Az előző évben alapított egyiptomi Antinoopolist Heptanomia tartomány székhelyévé teszik és görög játékokat tartanak benne; ezeket feltehetően Hadrianus császár elnökli.
Hadrianus Cappadocia provincia kormányzójává nevezi ki ki barátját, a történetíró Arrianust.
Hadrianus Jeruzsálemben megalapítja Aelia Capitolina római coloniát, majd Antiochián át végiglátogatja Cilicia és Pamphylia tartományokat, majd az év végére Görögországba érkezik és Athénban telel. A császár új privilégiumokat ad az athéniaknak, könyvtárat építtet és az ünnepségek során kb. ezer vadállatot ölnek le az arénában. A városban felépítik Hadrianus diadalívét.
A neves jogász, Salvius Julianus befejezi a praetori rendeletek gyűjteményét, az Edicta praetorumot és egy végső változatot (Edictum perpetuum) kodifikál, amelyet a későbbiekben csak a császárnak van joga interpretálni vagy megváltoztatni. Kb. ekkoriban Hadrianus állandósítja a korábban rendszertelenül összehívott császári tanácsadói testületet (consilia principis), amely jórészt lovagokból áll. Ezzel Hadrianus megkerüli a szenátust és újabb lépést tesz az egyeduralkodói politikai rendszer felé.
Hadrianus állítólag kasztrációnak minősíti és betiltja a birodalomban a körülmetélést.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 131 című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.