Sextus Pompeiust és Sextus Appuleiust választják consulnak.
Augustus császár harmadik censusán 4 973 000 római polgárt számlálnak össze.
Augusztus 19. – 75 éves korában és 41 év uralkodás után meghal Augustus, a birodalom első császára. Halála után istennek nyilvánítják.
Szeptember 19. - a szenátus Tiberiust ruházza fel a princeps (császár) címmel és élethossziglani imperiumot (uralkodási jogot) szavaz meg neki. Az 55 éves Tiberius látszólag vonakodva fogadja a megtiszteltetést és visszautasítja az Imperator, Augustus és Pater Patriae (haza atyja) címeket.
Őrei meggyilkolják Augustus utolsó vér szerinti férfi leszármazottját, a száműzött Agrippa Postumust. Tiberius tagadja hogy a kivégzésre ő adott volna parancsot. Ismeretlen körülmények között meghal Augustus lánya, Iulia is.
A rajnai és pannóniai légiók fellázadnak, miután nem kapják meg az Augustus által megígért extra zsoldot. Lecsillapításukra Germanicust küldik, aki hadizsákmányt ígérve germániai hadjáratra viszi őket. Ebben az évben a marsusokra támadnak rá (akik tagjai voltak a teutoburgi mészárlás koalíciójának) és válogatás nélkül legyilkolják őket, falvaikat kifosztják.
A lázadó pannóniai légió kifosztja Nauportus (a mai szlovéniai Vrhnika) városát. Tiberius fia, Drusus egy holdfogyatkozásra hivatkozva eléri, hogy a katonák elismerik Tiberius isteni támogatását és felveszik a szolgálatot.
A természeti katasztrófák miatt éhínség pusztít Kínában, sokan kannibalizmusra fanyalodnak. Az addig a trónbitorló Vang Mang pártján álló parasztság elveszti annak isteni támogatásában való hitét.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 14 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.