Események
Határozott dátumú események
- február 2. – Török felmentő sereg érkezik Szabácshoz Ali bég és Sachi bég vezetésével, de mivel Mátyás seregét nem sikerült legyőzniük, ezért elvonultak.
- február 13. – Beckensloer János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár III. Frigyes német-római császárhoz szökik. (Jelentős pénzösszeget és az esztergomi könyvtár több könyvét viszi magával.)
- február 15. – Mátyás serege beveszi Szabács várát, a magyar sereg egészen Szendrőig nyomul előre.
- március 2. – A grandsoni csatában a svájciak legyőzik Károly burgundi herceg seregét.
- március 2–3. – Ernuszt János szlavón bán és kincstartó végrendeletében meghagyja, hogy a Budavári Nagyboldogasszony-templom mellé kápolnát építsenek; fiát, Ernuszt Zsigmond pécsi püspököt pedig a pécsi székesegyház restaurálására kéri.
- március 5. – Andrea Vendramin velencei dózse megválasztása. (1478-ig uralkodik.)
- június 22. – A murteni csatában a svájciak újra legyőzik Merész Károlyt.
- július 26. – A moldvai Războieninél III. István vajda vereséget szenved II. Mehmedtől.
- szeptember 8. – Mátyás magyar király felszólítja a városokat, hogy küldjék el megbízottaikat Handó György kincstartóhoz, hogy a fizetendő adó összegében megállapodjanak.
- december 10. – Aragóniai Beatrix, Mátyás magyar király jegyese megérkezik Székesfehérvárra.
- december 22. – Mátyás magyar király Budán feleségül veszi Aragóniai Beatrixot.
- december 26. – Galeazzo Maria Sforzát, Milánó hercegét misére menet három fiatalember megöli. (Milánó új hercege Galeazzo Maria Sforza fia, Gian Galeazzo Maria Sforza lesz, aki 1494-ig uralkodik.)
Határozatlan dátumú események
- január közepe – Hunyadi Mátyás megostromolja a török kézen lévő Szabács várát.
- május – II. Mehmed szultán Moldva elfoglalására indul. (Mátyás Báthori István országbírót küldi III. (Nagy) István vajda megsegítésére.)
- ősszel – Mátyás Egervári Lászlót kinevezi szlavón–dalmát–horvát bánná. (A báni tisztséget ettől kezdve ugyanaz a személy viseli, ami lehetővé teszi a délnyugati végek védelmének egységes irányítását.)
- december – A törökök elfoglalják a magyarok által az al-dunai Szendrő környékén emelt kisebb erődítményeket és betörnek Erdélybe.
- az év folyamán –
A diósgyőri vár napjainkban - III. Vlad havasalföldi fejedelem harmadszor is hatalomra jut, de nemsokára fejét veszik és elküldik ősi ellenségének II. Mehmed szultánnak.
- III. Frigyes császár II. Ulászlónak adja Csehországot hűbérül.
- Első ízben említik a királyi ítélőtáblát (tabula regia iudiciaria), a főpapokból, bárókból, ítélőmesterekből és választott nemesi ülnökből álló egységes – bár nem állandó – bírói tanácsot, melynek élén az ország nagybírái: a nádor, az országbíró vagy a személynök ítélkezik.
- Kassai István kőfaragó a diósgyőri vár építkezésein dolgozik.
- Gótikus stílusban megkezdődik a pozsonyi káptalani templom átépítése.
- Olasz mester elkészíti Mátyás magyar király első ismert éremarcképét.
