1526

Határozott dátumú események

• január 14. – Madridban V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király békét köt. (A francia király hatalmas váltságdíj fejében kiszabadul fogságából.)
• április 23. – Szulejmán szultán ismét Magyarország ellen indul.
• április 24. – Fegyveres országgyűlés Rákosmezőn, amely határozatokat hoz a küszöbön álló hadjárat előkészületeiről.
• május 22. – Cognac városában I. Ferenc francia király, Francesco Sforza milánói herceg, VII. Kelemen pápa és Velence megbízottai megkötik V. Károly császár ellen a „cognaci ligát”.
• május 23. – A magyarok szorultságáról értesülve a pápa felhatalmazást ad arra, hogy Magyarországon megadóztathassák az egyházi javadalmakat, és a honvédelem céljára áruba bocsáthassák a templomok kincseit és az egyházi birtokokat.
• június 1. – A július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancs megfogalmazása. (A mozgósítási parancsot három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé, majd annak végrehajtása – a kikézbesítés után – nem történt meg.)
• június 17. – A királyi tanács – összhangban a pápai felhatalmazással – elrendeli az egyházi kincsek felének lefoglalását.
• július 2. – I. Szulejmán oszmán szultán Nándorfehérvárhoz érkezik.
• július 5. – Tomori Pál kalocsai érsek és bácsi ispán utasítja Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédhessék Bács és Bodrog megyéket. (8-án már a megyét utasítja, hogy még azon az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen.)
• július 9. – A török előőrsök Pétervárad alá érnek.
• július 10. – I. Szulejmán szultán Nándorfehérvár alatt – zuhogó esőben – hadiszemlét tart.
• július 11. – A szultán Nándorfehérvárról (Belgrádból) átkel Zimonyba.
• július 20. – II. Lajos király a pápai segélyhad első felével, cseh zsoldosokkal és saját bandériumával elindul Budáról.
• július 27. – Alapy György bán vezette maroknyi várvédők – kétheti ostrom után – kénytelenek a török túlerővel szemben feladni Pétervárad várát.
• július 28. – Nádasdy Tamás királyi titkár előadja II. Lajos segélykérelmét a speyeri birodalmi gyűlésen.
• augusztus 6. – II. Lajos és hadserege Tolnára érkezik, ahol csatlakozik hozzá a pápai pénzen felfogadott lengyel zsoldos csapat.
• augusztus 8.
  • Eszék polgárai a város kulcsait eljuttatják a szultánnak.
  • Elesik Újlak vára.
• augusztus 14. – A török csapatok megérkeznek az eszéki vár mellé.
• augusztus 19–23. – Az oszmán hadsereg Eszéknél átkel a Dráván.
• augusztus 24. – Tomori Pál öt nappal a mohácsi vész előtt legyőz egy török sereget Krassóvár közelében.
• augusztus 29. – A magyar sereg Mohácsnál alig másfél óra alatt megsemmisítő vereséget szenved a I. Szulejmán szultán vezette török hadaktól. A mohácsi csatában elesett csaknem a teljes gyalogság, hét főpap és huszonnyolc főúr, míg a menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
• augusztus 30. – Megérkezik Budára a csatavesztés híre, Lajos özvegye, Mária királyné udvarával Pozsonyba menekül.
• szeptember 11. – I. Szulejmán szultán – serege élén – bevonul a védtelenül hagyott Budára.
• szeptember 14. – A törökök felgyújtják Budát és Pestet.
• szeptember 25. – A szultán Pestnél átkel a Duna bal partjára – és a hadak hátrahagyása nélkül – hazaindul a Duna–Tisza közén dél felé. (Magával viszi a budai vár értékeit és a budai zsidókat.)
• szeptember 28. – A török sereg kifosztja Szeged városát.
• október 10. – Az oszmán fősereg Nándorfehérvárnál átkel a Duna déli partjára, az elfoglalt szerémségi várakban oszmán őrség marad.
• október 18. – I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török háború.
• október 19. – Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentést ír Brodarics István kancellárnak II. Lajos király holttestének megtalálásáról.
• október 23. – Ferdinánd osztrák főherceget a cseh rendek királyukká választják.
• november 10.
  • A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.
  • Perényi Péter koronaőr tölti be az erdélyi vajda tisztet.
• november 11. – Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá koronázzák..
• november 17. – A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Ferdinánd cseh királyt választja.
• november 26. – V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy az országot megvédi a török ellen.
• december 16. – Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.

Határozatlan dátumú események

• augusztus eleje – Szlavónia rendjei Rácsán tartott tartománygyűlésükön elhatározzák – jobbágyaik ötödrészével együtt – nemesi felkelésüket. (A mohácsi mezőre azonban kevesen érnek időben.)
• augusztus 14. után – VIII. Henrik angol király követe, Sir John Wallop útnak indul Londonból a Magyarországnak szánt segéllyel.
• késő ősz – Zavargások a Délvidéken, Török Bálint rátámad Cserni Jovánra (szabadkai támadás).
• télutó – Csáky László megtámadja Cserni Jovánt, de kudarcot vall és a szerbek megölik (csanádi támadás).
• az év folyamán –
  • Kihal a mazówiai hercegi dinasztia. (Hercegségük ekkor a Krakkóban székelő Jagelló királyi családra szállt.)
  • Az 1526-ban alapított Német Lovagrend országa véglegesen is megszűnik. (A rendet bár Brandenburgi Albert névlegesen feloszlatta, de V. Károly német-római császár nem ismerte el az intézkedést, új nagymestert tett meg Walter von Kronenberg személyében. A lovagrend ezt követően áttelepül Németországba.)
  • A Mogul Birodalom megalapítása. (Gyakorlatilag az angol gyarmatosításig fennmarad.)

1526 az irodalomban

1526 a tudományban