március 19. – Az amboise-i ediktum kinyilvánítja a lelkiismereti szabadságot, de a református vallás nyilvános gyakorlását korlátozza.
április 9. – A nagyenyedi protestáns zsinaton kudarcba fullad a lutheri, illetve helvét irányzat tanainak egyeztetése; a két felekezet egyházszervezetileg szétválik.
június 6–13 – A tordai országgyűlésen szabályozzák a székelyek közötti katolikusok és protestánsok templomhasználatát; ahol csak egy templom van, az egyik felekezet istentisztelete és a hívek kivonulása után mehetnek be a másik felekezet tagjai.
augusztus 20.–szeptember 1. – Az országgyűlésen a rendek törvénybe iktatják, hogy legalább két évente legyen országgyűlés; a végvárak parancsnokságát ne bízzák idegen kapitányokra; a városokba menekült nemesek viseljék polgárok módjára a városi terheket és hogy tilos a törököknek fegyvert eladni.
↑Mihail Heller: Orosz történelem. Az Orosz Birodalom története Budapest: Osiris–2000. 1996. 143. o. = Europica Varietas, ISBN9633791782
↑Papp Imre: A francia vallásháborúk és a nantes-i ediktum. In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 323. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN9789632760131
↑Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 979. o. ISBN9789630585439
↑Molnár Antal: A trienti zsinat (1545–1563). In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 341. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN9789632760131
↑Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 720. o. ISBN9789633897577