1789

Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század

Évtizedek: 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek

Évek: 1784 – 1785 – 1786 – 1787 – 1788 – 1789 – 1790 – 1791 – 1792 – 1793 – 1794

Események

• február 20. – II. József császár Hadik András tábornagyot nevezi ki a török ellen harcoló egyesített csapatok fővezérévé. (Hirtelen megromló egészségi állapota miatt az uralkodó július 28-án felmentette tisztsége alól, és a hadsereg parancsnoki feladataival Ernst von Laudont bízta meg.)
• március 4. – Összeül az Amerikai Egyesült Államok 1. kongresszusa; ezzel megkezdődött az 1787-es alkotmány alapján létrehozott szövetségi kormány működése.
• április 7. – III. Szelim lesz az Oszmán Birodalom szultánja.
• április 28. – Lázadás a Bountyn.
• április 30. – George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke lesz.
• május 5. – XVI. Lajos francia király Versailles-ban – 175 év után először – megnyitja a rendi gyűlést, vagyis a klérus, a nemesek és a köznép képviselőiből álló parlamentet.
• június 17. – Franciaországban a harmadik rend küldöttei kivonulnak az ülésről, és létrehozzák a nemzetgyűlést.
• június 20. – A labdaházi eskü.
• július 9. – Azt követően, hogy egyes szimpatizáns nemesek és a klérus néhány tagja is csatlakozott a harmadik rendhez, Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítja magát.
• július 11. – XVI. Lajos meneszti pénzügyminiszterét, Neckert.
• július 12. – Camille Desmoulins újságíró fegyverbe szólítja a párizsiakat.
• július 14. – A nagy francia forradalom kezdete: Párizs polgárai megostromolják a Bastille-t és kiszabadítanak hét rabot.
• július 16. – XVI. Lajos visszahívja öt nappal korábban menesztett pénzügyminiszterét, Neckert.
• augusztus 4. – Franciaországban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a feudális előjogokat.
• augusztus 26. – Megjelenik az Emberi és polgári jogok nyilatkozata.
• október 5–6. – Hatalmas tömeg (az asszonyok menete(wd)) érkezik Párizsból Versailles-ba, és XVI. Lajost a fővárosba kíséri, ahol a Tuileriák palotájában helyezik el.
• október 7. – II. József utasítja Csekonics József mezőhegyesi ménesparancsnokot, hogy Bábolnapusztát vásárolja meg a kincstár részére; ezt tekintik az állami ménes alapítási dátumának.
• október 9. – Laudon tábornagy elfoglalja Belgrádot.
• október 13. – Szendrő megadja magát az osztrák hadseregnek.
• november 21. – Észak-Karolina az USA 12. tagállama lesz.
• december 2. – Jan Dekert varsói polgármester vezetésével a 141 királyi város küldötteiből álló fekete menet petíciót visz II. Szaniszló Ágost lengyel királynak annak érdekében, hogy a nagy szejm rendezze a polgárság jogi helyzetét.

Az év témái

Születések

• március 16. – Georg Simon Ohm, német fizikus és matematikus († 1854)
• április 20. – Adler György, zeneszerző, egyházzenész és basszusénekes († 1862)
• május 23. – Franz von Schlik, császári-királyi lovassági tábornok († 1862)
• május 28. – Bernhard Severin Ingemann, dán író és költő († 1862)
• június 4. – Friedrich Boie német ornitológus, herpetológus († 1870)
• június 30. – Horace Vernet, francia festő († 1863)
• augusztus 6. – Friedrich List német közgazdász († 1846)
• augusztus 9. – Nicolas-Charles Bochsa, francia hárfás, zeneszerző († 1856)
• augusztus 21. – Augustin Cauchy, francia matematikus († 1857)
• szeptember 15. – James Fenimore Cooper, amerikai regényíró († 1851)
• november 18. – Louis Daguerre, a dagerrotípia feltalálója († 1851)
• november 29. – Dancsecs József, író, Sárvár esperese († 1860)
• december 2. – Pavel Hrisztoforovics Grabbe, orosz gróf, cári tábornok († 1875)
• december 8. – Hild József, építész († 1867)

Halálozások

• március 11. – Hell József Károly, magyar bányafőgépmester, a bányagépesítés úttörője (* 1713)
• április 7. – I. Abdul-Hamid, az Oszmán Birodalom 28. szultánja (* 1725)
• július 28. – Orczy Lőrinc, főispán, királyi tábornok és költő (* 1718)
• december 3. – Claude Joseph Vernet, francia festő (* 1714)
• december 23. – Charles-Michel de l'Épée, hallássérültekkel foglalkozó francia gyógypedagógus, siketek állami iskolájának alapítója (* 1712)

Jegyzetek

Források

• ↑ Balkán-kronológia: Balkán-kronológia I. : Birodalmak szorításában (1700-1878). Szerk.Demeter, Gábor. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Szófia: Institut za Istoricheski Izsledvaniya, BAN. 2020. = Publications of the Bulgarian–Hungarian History Commission, 6. ISBN 978-963-416-234-6  
• ↑ Franciaország története: Franciaország története I-II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007.  
• ↑ Sajtótörténet: A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1979–1985. ISBN 963 05 1772 8  
• ↑ Hart-Davis, Adam et al.: Hart-Davis, Adam; et al. (2024). Történelem – A civilizáció hajnalától napjainkig. Alexandra Könyvesház Kft., Pécs,. ISBN 978-963-582-809-8. {{cite book}}: Explicit use of et al. in: |last= (súgó)CS1 karbantartás: extra központozás (link)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1789 témájú médiaállományokat.