Februárban Constantinus és Licinius Mediolanumban (Milánó) találkozik és megerősítik szövetségüket. Licinius feleségül veszi Constantinus féltestvérét, Constantiát. Kiadják a mediolanumi ediktumot, amely véget vet a keresztényüldözésnek, vallásszabadságot hirdet és visszaszolgáltatja a keresztényeknek korábban elkobozott birtokaikat.
A szövetségesét vesztett, elszigeteléstől tartó Maximinus Daia megtámadja Liciniust. 70 ezres sereggel átkel a Boszporuszon és elfoglalja Trákiában Heraclea városát.
A tzirallumi csatában Licinius döntő győzelmet arat Maximinus felett, aki elmenekül, majd Ciliciában meghal (vagy öngyilkos lesz vagy betegsége miatt).
Licinius kivégezteti a potenciális trónkövetelőket: megöleti Maximinus feleségét és gyerekeit, Galerius fiát, Candidianust és Severus fiát, Severianust. Diocletianus felesége, Prisca és lánya, Galeria Valeria elmenekül és mintegy két évig bujdokolva élnek.
Rómában elkészül Maxentius bazilikája, amelyet már Constantinus fejez be és eltávolíttat az épületről mindent, ami elődjére utalna.
A Miltiades pápa által összehívott letaráni zsinat elítéli az észak-afrikai Donatus nézeteit (Donatus ragaszkodott hozzá, hogy a keresztényüldőzések alatt a hatóságokkal együttműködő papok csak újrakeresztelés és újraszentelés után szolgáltathassák ki a szentségeket).
Kína
Liu Cung, az észak-kínai Han Csao állam vezetője kivégezteti a Csin-dinasztia foglyul ejtett császárát, Huajt. A császár elmenekült unokaöccse, a 13 éves Sze-ma Je a régi fővárosban, a nagyrészt elpusztult és elnéptelenedett CsanganbanMin uralkodói néven császárrá kiáltja ki magát.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 313 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.