3C 273

3C 273
Megfigyelési adatok
EpochaJ2000
CsillagképVirgo
Rektaszcenzió12h 29m 06.7s
Deklináció+02° 03′ 09″
Vöröseltolódás0.158339 ± 0.000067
Távolság2,443 Giga fé,
657 800 000 pc
TípusBlazár; Sy1
Látszólagos magnitúdó (V)12.9
MegjegyzésekLátható fényben fényes kvazár, első kvazár, amiről spektrum készült

A 3C 273 az első azonosított kvazár, a Szűz csillagképben található.

A 3C 273 látható fényben a legfényesebb kvazár (látszó fényessége ~12,9m), és egyben az egyik legközelebbi is (vöröseltolódása z = 0.158). Az egyik legnagyobb abszolút fényességű kvazár, abszolút magnitúdó = −26,7, tehát ha csak ~10 parszekre lenne, akkor közel olyan fényesen tündökölne az égen, mint a Nap. A tömegére vonatkozó mérési adat 886 ± 187 millió naptömeg.

A kvazárból kilökött nyaláb (jet)

A kvazárból kilövellő anyagcsóva kb. 200 000 fényév hosszú, látszó mérete 23". 1995-ben a Hubble Space Telescope felvételével sikerült a jet struktúráját tanulmányozni.

Története

A 3C 273 a Hubble űrtávcső felvételén NASA/ESA

Az elnevezés az 1959-ben kiadott harmadik Cambridge-i rádió-katalógus (3C) alapján történt. Nevezetesen ez az objektum volt a 273. a katalógusban. Az objektum pontos pozícióját Cyril Hazard határozta meg a Parkes Radio Telescope-pal egy Hold fedés alkalmával. Így kiderült, hogy a rádióforrás egybeesett egy csillaggal. A spektrum alapján 1963-ban Maarten Schmidt és Bev Oke publikált két cikket a Nature-ben arról, hogy a 3C 273 vöröseltolódása (az akkoriban hihetetlenül nagy) 0,158, így az objektum a világegyetem (akkor) egyik legtávolabbi forrása, több mint 2 milliárd fényév távolságban.

A 3C 273 felfedezése előtt már több rádióforrásnak sikerült azonosítani optikai párját. Az első ilyen a 3C 48 volt. Másrészt több galaxist változó csillagnak hittek, például a BL Lac, a W Com és az AU CVn. De mindezekről nem tudták pontosan, hogy valójában mik is, mert a spektrumuk különbözött az ismert csillag spektrumoktól. A 3C 273 volt az első, amelyet úgy azonosítottak, mint egy nagyon távoli objektumot, és az első volt azok közül, amiket ma kvazárnak nevezünk. Az elnevezés alapja az angol quasi-stellar radio source (csillagszerű rádióforrás) kifejezés.

Megjegyzések

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 "NASA/IPAC Extragalactic Database". Results for 3C 273. Hozzáférés: 2006. október 26.
  2. ↑ "3C 273". XJET: X-Ray Emission from Extragalactic Radio Jets. 2008. január 11. Hozzáférés: 2010. április 5.
  3. 1 2 3 4 Uchiyama, Yasunobu; Urry, C. Megan; Cheung, C. C.; Jester, Sebastian; Van Duyne, Jeffrey; Coppi, Paolo; Sambruna, Rita M.; Takahashi, Tadayuki; Tavecchio, Fabrizio; Maraschi, Laura (2006). "Shedding New Light on the 3C 273 Jet with the Spitzer Space Telescope". The Astrophysical Journal. 648 (2): 910–921. arXiv:astro-ph/0605530. Bibcode:2006ApJ...648..910U. doi:10.1086/505964.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ Schmidt, M. (1963). "3C 273: a star-like object with large red-shift". Nature. 197 (4872): 1040–1040. Bibcode:1963Natur.197.1040S. doi:10.1038/1971040a0.
  5. ↑ Peterson, B. M.; Ferrarese, L.; Gilbert, K. M.; Kaspi, S.; Malkan, M. A.; Maoz, D. ; Merritt, D.; Netzer, H.; Onken, C. A.; Pogge, R. W.; Vestergaard, M.; Wandel, A. (2004). "Central Masses of AGNs. II". The Astrophysical Journal. 613 (2): 682–699. arXiv:astro-ph/0407299. Bibcode:2004ApJ...613..682P. doi:10.1086/423269.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Hazard, C.; Mackey, M. B.; Shimmins, A. J. (1963). "Investigation of the Radio Source 3C273 by the method of Lunar Occultations". Nature. 197 (4872): 1037. Bibcode:1963Natur.197.1037H. doi:10.1038/1971037a0.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

További információk