| Felfedezése | |
| Felfedező | Karl Ludwig Harding |
| Felfedezés ideje | 1804. szeptember 1. |
| Felfedezés helye | Lilienthal Observatory |
| Névadó | Iuno Regina |
| Ideiglenes név | A804 RA |
| Kisbolygókategória | Main belt (Juno clump) |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2025-11-21 |
| Aphélium távolsága | 502,276 Gm (3,358 CsE) |
| Perihélium távolsága | 296,03 Gm (1,979 CsE) |
| Fél nagytengely | 399,155 Gm (2,668 CsE) |
| Pálya excentricitása | 0,2583 |
| Orbitális periódus | 1591,93 d (4,36 a) |
| Átl. pályamenti sebesség | 17,93 km/s |
| Közepes anomália | 7,879° |
| Inklináció | 12,971° |
| Felszálló csomó hossza | 170,125° |
| Perihélium szöge | 247,839° |
| Perihélium átmenet | 2 461 631,1883576 julián dátum |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 290×240×190 km |
| Átlagos átmérő |
|
| Tömeg | 3,0×1019 kg |
| Átlagos sűrűség | 3,4 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | 0,12 m/s² |
| Szökési sebesség | 0,18 km/s |
| Forgási periódus | 0,3004 d |
| Albedó | 0,238 (mértani) |
| Felszíni hőmérséklet | ~163 K max: 301 K (+28° C) |
| Látszólagos fényesség | 7,5-től 11,55-ig |
| Abszolút fényesség | 5,33 |
| Látszólagos méret | 0,30"-től 0,07"-ig |
A Wikimédia Commons tartalmaz 3 Juno témájú médiaállományokat. | |
A 3 Juno (a latin Iūno szóból), a harmadjára felfedezett kisbolygó, amely egyike a legnagyobbaknak a kisbolygóövben, és a második legnehezebb az S-típusúak között. 1804. szeptember 1-jén fedezte fel Karl L. Harding német csillagász, majd Juno római istennő után nevezte el.

Juno a legnagyobb kisbolygók egyike, az egész kisbolygóöv tömegének körülbelül 1,0%-át adja. Méret szerint tizedik a sorban. A 15 Eunomiával verseng a legnagyobb S-típusú kőzetes kisbolygó címért, habár a legújabb számítások a második helyre sorolják.
Az átlagos S típusúakkal ellentétben szokatlanul sok fényt ver vissza, ami arra utal, hogy felszínének eltérő tulajdonságai vannak. Ez megmagyarázhatja rendkívül magas látszólagos fényességét egy olyan kicsi testnek, amely nincs az öv belső határánál. Akár +7,5-es is lehet kedvező oppozícióban, amely fényesebb a Neptunusznál és a Titánnál, így arra is fény derül, hogy miért fedezték fel hamarabb néhány nagyobb aszteroidánál (például a Hygieanél, a Europánál, a Davidánál, vagy az Interamniánál). A legtöbb oppozíciónál csupán +8,7-es magnitúdót ér el, így csak távcsővel látható.
A Junót korábban bolygónak hitték a Ceresszel, a Pallasszal, és a Vestával együtt. Később kisbolygóként osztályozták, miután három újabbat fedeztek fel. A Juno kicsi mérete és szabálytalan alakja miatt nem kaphatott törpebolygó státuszt a Nemzetközi Csillagászati Uniótól 2006-ban.
{{cite conference}}: Unknown parameter |booktitle= ignored (|book-title= suggested) (súgó){{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite book}}: |edition= has extra text (súgó); |pages= has extra text (súgó)