Athaulf vizigót király Flavius Constantius nyugatrómai hadvezér zaklatásai és kikötőblokádjai miatt népével együtt Dél-Galliából Északkelet-Hispániába költözik. Gyereke születik feleségétől, a császári családba tartozó Galla Placidiától, aki azonban hamarosan meghal.
Egy rivális gót klánba tartozó orgyilkos (annak a Sarusnak a híve, akit Athaulf korábban legyőzött és megölt) fürdője közben meggyilkolja Athaulfot. A klán a hagyományokat felrúgva gyorsan királlyá választja Sarus fivérét, Sigericet, aki megöleti Athaulf összes, előző házasságából származó fiát. Hétnapos uralkodás után azonban meggyilkolják és a vizigótok Athaulf rokonát, Walliát választják királlyá. Wallia 600 ezer mérő gabonáért cserébe békét köt Honoriusszal és visszaküldi hozzá Gallia Placidiát, Athaulf özvegyét.
Flavius Constantius elfogja Priscus Attalust, akit a vizigótok korábban kétszer is ellencsászárrá neveztek ki és elküldi Honoriushoz.
Kürillosz alexandriai pátriárka bezáratja a novatiánus templomokat. Kirillosz és Oresztész egyiptomi prefektus rivalizálni kezdenek egymással a világi hatalomért. Ennek során Kirillosz zavargásokat szít a városban, majd kereszténygyilkosság vádjával minden zsidót kiutasít Alexandriából. Sivatagi remetéket hozat a városba, akik kővel dobálják meg Oresztészt, aki erre egyiküket kivégezteti; a remetét Kirillosz mártírként gyászolja. A Kirillosz által feltüzelt csőcselék kirángatja kocsijából és meglincseli Hüpatiát, a híres filozófusnőt, Oresztész barátját.
II. Theodosius császár felszentelteti Konstantinápoly új nagytemplomát (ezt fogja majd felváltani a Hagia Sophia). Az előző épület 404-ben égett le az akkori zavargásokban.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 415 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.