48

Ez a szócikk a 48. évről szól. A 48-as számról szóló cikket lásd itt: 48 (szám).

Évek: 43 – 44 – 45 – 46 – 47 – 48 – 49 – 50 – 51 – 52 – 53

Események

Aulus Vitelliust (helyettese júliustól Lucius Vitellius) és Lucius Vipstanus Poplicolát (helyettese Messalla Vipstanus Gallus) választják consulnak.
Amíg Claudius császár Ostiában felügyeli az új kikötő építését, felesége, Messalina férjhez megy aktuális szeretőjéhez, Caius Siliushoz. Feltételezések szerint meg akarták gyilkolni a császárt, Silius ült volna a trónra és örökbe fogadta volna Claudius és Messalina fiát, Britannicust. Claudius titkára, Narcissus értesíti őt a történtekről, mire a császár visszasiet Rómába és jóváhagyásával Narcissus megöleti Messalinát.
Britannia kormányzója, Publius Ostorius Scapula megtiltja a brit törzseknek a fegyverviselést, mire az icenusok fellázadnak. A felkelés leverése után Ostorius az észak-walesi deceanglusok ellen vonul, de a brigantes törzs felkelése miatt vissza kell fordulnia.
II. Heródes Agrippa tetrarkhészi rangban megkapja a syriai khalkisz királyságát, valamint a jogot a jeruzsálemi főpap kinevezésére.
Ezentúl gall származású nemesek is a szenátus tagjai lehetnek. A gall aeduusok római polgárjogot kapnak.

Örökösödési harc tör ki a Kínával háborúzó hsziungnuknál. A trónkövetelő Pi a császár segítségét kéri, cserébe hűbéresküt tesz neki. Válaszul az eddigi király, Punu is aláveti magát a kínaiaknak, így a háború véget ér.

Ez a szócikk részben vagy egészben az AD 48 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz 48 témájú médiaállományokat.