I. Chlodwig frank király rátámad a Vizigót Királyságra és a vouilléi csatában döntő győzelmet arat. Az ütközetben II. Alaric vizigót király is elesik és mivel örökösödési válság lép fel (törvényes fia, Amalaric csak 5 éves, kellően idős fia, Gesalec viszont házasságon kívül született) a királyság ellenállása összeomlik és a frankok elfoglalják Gallia nagy részét, Theoderic osztrogót király segítségének köszönhetően azonban a Földközi-tenger melléki Septimania a vizigótok kezén marad. Chlodwig elfoglalja a fővárost, Tolosát is, ahol megszerzi a vizigótok kincstárát. A nemesek által királlyá választott Gesalec Narbonne-ba helyezi székhelyét.
Írott formába kerül a frankok törvénykönyve, a száli törvény (bizonytalan időpont, 507-511 között).
Északi Vej és a Liang-dinasztia háborújában az északiak ostrom alá veszik Csungli városát, de a felmentő sereg döntő vereséget mér rájuk és bár kisebb összecsapásokra még évekig sor kerülnek, a háború (amelyet az északi Hszüanvu császár azért indított, hogy egy báburalkodó trónra helyezésével befolyása alá vonja a déli államot) gyakorlatilag véget ér. Az év végén váratlan meghal Hszüanvu 19 éves felesége, Jü császárné, állítólag a császár kedvenc ágyasa, Kao mérgezte meg.
↑Franciaország története. I. A kezdetektől a Bourbon-restaurációig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2005. 175. o. ISBN9789633897560
↑Fernando García de Cortázar, José Manuel González Vesga: Spanyolország története. Budapest: Osiris. 2005. 485. o. ISBN9633897955
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 507 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.