Miután I. Anasztasziosz császár megpróbálja rákényszeríteni a monofizita nézeteket a keleti keresztényekre, zavargásokra kerül sor Konstantinápolyban. Vitelianus hadvezér kihasználja az általános felzúdulást és a trákiai szövetséges barbár (foederati) csapatok elégedetlenségét a zsoldfizetés elmaradása miatt: fellázad és 50-60 ezer katonát és parasztot összegyűjtve Konstantinápoly alá vonul. A császár tárgyalásokat kezd és megígéri a khalkédóni hitelvek megtartását, valamint a katonák elmaradt járandóságainak kifizetését. Vitelianus főtisztjeinek nyomására elfogadja az ígéreteket és visszavonul Trákiába.
Anasztasziosz sereget küld a lázadók után, de azok Odesszoszban rajtaütnek annak fővezérén és megölik őt. A császár újabb, állítólag 80 ezres hadsereget verbuvál és vezetését unokaöccsére, Hüpatioszra bízza. Vitelianus éjjel meglepetésszerűen megtámadja a táborukat, a császári katonák nagy részét megölik, Hüpatioszt pedig elfogják.
Európa
Gesalec, a vizigótok száműzött királya híveivel betör Hispániába, de csatát veszít és menekülés közben elfogják, majd kivégzik.
A Ktésziphón melletti Mahozában a zsidók II. Mar-Zutra vezetésével fellázadnak és visszaverve a perzsák támadásait, hét évig fennálló kváziállamot hoznak létre.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 513 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.