Tovább tart az 536-ban kezdődött globális lehűlés, amelyet egy vulkánkitörés indított el és világszerte jelentősen visszaveti a terméshozamokat. A "kis jégkorszak" 560-ban ér véget.
Bizánci Birodalom
Az egyiptomi pestisjárvány átterjed Konstantinápolyra és a lakosság ötödét elpusztítja. Naponta tízezren halnak meg, a halottakat már nem tudják eltemetni. A járvány miatt a parasztok nem merik terményüket a városba szállítani és a polgárok éheznek. Iusztinianosz császár is elkapja a pestist, de felgyógyul.
Huszrau perzsa király Lazica megszállása után Szíriában támad a bizánciakra, de hiába ostromolja Szergiopoliszt; ezt követően visszavonul Perzsiába.
Földrengés pusztít a Márvány-tengernél, a trákiai kikötővárosokat árhullám önti el.
Európa
A bizánci-gót háborúban Totila osztrogót király Faventiánál ötezer emberével legyőzi a túlerőben lévő bizánciakat. Ezután ostrom alá veszi Firenzét és amikor felmentő sereg érkezik, visszavonul és Mugello völgyében megsemmisítő vereséget mér rájuk. Firenzét hátrahagyva és Rómát megkerülve Dél-Itáliába vonul, elfoglalja az alig védett városokat Apuliában, Lucaniában és Bruttiumban, majd ostrom alá veszi Nápolyt. A szicíliai bizánci erők parancsnoka, Demetriosz tengeren küld segítséget, de flottáját a gótok szétszórják.
I. Clothar és I. Childebert frank királyok megtámadják az Ibériai-félszigetre visszahúzódott vizigótokat. Pamplonát elfoglalják, de Zaragozát hiába ostromolják, így visszatérnek Galliába. Childebert zsákmányként magával viszi Szt. Vince ingét és a Szent kereszt egy darabját és az ereklyéknek Párizs mellett apátságot alapít (ma Saint-Germain-des-Prés).
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 542 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.